Összetartás
Amikor valakivel a bajban össze lehet kapaszkodni, az olyan muníciót, az olyan aranytartalékot képez a jövőre nézve is, ami aztán nagyon sokat segít majd. Megérezzük azt, hogy itt most valami fontos történik, közelebb kerülünk egymáshoz, és ennek a jövőben is lesz egy hatása. Kicsit vízválasztó is tud lenni egy ilyen krízis: ha eddig is recsegett, ropogott, akkor most szétszakad, hogyha azért volt mire alapozni, akkor viszont az összetartás erősödik meg.
Ha összejövünk, az a kezdet, ha összetartunk, az a haladás, ha összefogunk, az a siker.
A betegség elválaszthatott volna minket egymástól, vagy éppen szorosabbra fűzhette a kapcsolatunkat. Szerencsére a balsors bekötött szemű istennője, aki halálos betegségekkel sújt válogatás nélkül férfiakat, nőket, gyerekeket, nekünk az összefogás erejét adományozta.
Nagy álmom egyszerűen csak együtt maradni emberekkel és (...) közösségként valamilyen módon segíteni egymást. Ennek igazi ereje van. Kell a közösségi erő ahhoz, hogy az élet fontos dolgaival foglalkozhassunk, ne például az anyagi biztonsággal, mert abban nagyon ki lehet merülni.
Van megosztottság. De talán úgy kéne viselkedni, hogy ne legyen. Lehet széthúzni, de abból mi lesz? Szakadt gatya.
Egyetlen bambusznádat könnyű letörni, de ha csomóba kötjük, meg sem tudjuk hajlítani. (...) Ugyanez a helyzet a családdal.
Abban a pillanatban, hogy már nem küzdünk egymásért, eltűnik belőlünk minden emberség.