Őrültség
Nemcsak a gonosz gazemberek, de a tisztességesek is meg tudnak bolondulni bizonyos helyzetekben, és olyan határokat lépnek át, amelyeket józan pillanataikban messze elkerülnek.
Ha logikai úton próbáljuk megérteni az őrültséget, az olyan, mintha fáklyával keresnénk a sötétséget.
Az őrültség legbiztosabb jele, amikor az ember mindig ugyanazt csinálja, és más eredményre számít.
Ne feledd, néha mindannyiunknak meg kell őrülnünk egy kicsikét, hogy rátaláljunk a boldogságra.
A vezetők olykor azt akarják, hogy az ellenségeik őrültnek higgyék őket, miáltal olyan lépésekre kényszeríthetik őket, amiket egyébként nem tennének.
Amikor valaki nyolcvan felett jár, már megengedheti magának, hogy őrültségeket beszéljen. Ráadásul nyolcvan olyan év, mint amennyi a világra jövetelem (...) óta eltelt ezen az öreg földrészen, két háborúval és megannyi gyűlölködéssel, kifejezetten feljogosítja az embert arra, hogy megőrüljön.
Mind őrültek vagyunk, nincs mese, csak az arányok számítanak, hogy mennyire, és hogy ki dönti el azt, hogy mennyire.
Ha valami őrültséget mondasz, őrültként fognak kezelni. De ha összeszedsz úgy húsz embert, iskolát alakítotok, és közösen elfogadjátok az őrültségeket, máris van egy lektorált szaktudásotok, és egyetemi tanszéket alapíthattok.
Ha az ember úgy őrül meg, hogy nem tudja, hogy ő hülye, akkor az nem szenvedés.
Az életben a legtöbb őrült talál egy még nála is őrültebbet, aki megérti.
Még nem dőlt el a kérdés, vajon az őrültség nem a legmagasabb rendű intelligencia-e.
Az őrült mindig előnyben van. Kétszer olyan agyafúrt, mint egy normális ember.
Facebook
Pinterest