Örök szerelem
szerelem is csak fájdalom és gyötrődés. Ezért szép, ezért magasztos és örök.
Minden szerelem hazugság, s csak egy szerelem van a világon, és azt nem a kottaüzletben árulják, hanem az ékszerésznél, ahol a két karikagyűrűt veszik, ez az egyetlen szerelem, az unalom, a betegség, az elcsúnyulás, a másfelé való álmodás, az ezerszer szökni, menekülni akarás és mindig ottmaradás: egymással szemben ülve nézni az egymás vénülő képét és végignézni a másiknak a haldoklását, ez a szerelem.
Örökké! - (...) ezt a szót milliárd ember mondta ki előttük hittel és hazudva, imádva és bemocskolva, és ennek a szónak nem ártott semmi, mert mindig újraszületik, mert az emberré lett embernek ez volt az első értelmes szava.
A szerelem képes arra, hogy egyszer megérintsen és egy egész életre megmaradjon.
Minden szerelem magában hordozza az örökkévalóság vágyát, és ezért válik örökösen kínzóvá. Mert semmi sem marad meg belőle. Semmi.
A nagy szerelemnek tulajdonképpen sosem volna szabad elmúlnia. És ha mégis, akkor legalább az elmúlás fájdalmának kellene örökké tartania.
"Örökké", ez alighanem azt jelenti a szerelmesek nyelvén, hogy bármikor érjen is véget, téged sosem felejtlek el.
A szerelemnek semmi köze az időhöz! Egyetlen pillanat is elég, hogy egy életre szóló boldogságot hozzon!
- Mellőzzük a nagy szavakat.
- Mellőzük. Meddig maradhatok?
- Míg az élet el nem választ.
Örökké tartó folytonos elragadtatás nem létezik. Nagyon szerencsések vagyunk, ha sikerül nyugodt és elégedett vonzalomban, derűs és józan boldogságban élni.
A szerelemnek számtalan formája létezett, és mindent le tudott győzni. Ettől volt végtelen. És örök. Ez adott neki erőt.