Öregedéstől való félelem
Az öregedéstől már nem félek. El sem tudom hinni, hogy valaha ilyen butaságot mondtam. Milyen gyerekes! Milyen sértő és arrogáns! De leginkább nagy-nagy butaság. Kétségbeesetten szeretnék megöregedni.
Az ember soká akar élni,
aztán fél az öregedéstől.
Soká élni, vénségtől félni:
balgák kerge gondolkodása.
Hiszem, hogy az öregedésre nem akkor kell készülni, amikor ott van. Jó azt jóval hamarább tudni, hogy múló a fiatalság, ez a "minden az enyém" érzet. Az értékrendszerünk is megváltozik egy kicsit, ha a tudatunkba kerül, hogy megöregszünk. Örökösen csak az megy, hogy tartsd magad fiatalon. Mert félünk. Félünk az öregedéstől, félünk a haláltól, elvesztettük a hitünket, nincsenek morális értékeink, nincs mibe kapaszkodnunk. Figyeld meg, ha valaki szépen tud megöregedni, az morális tartást ad. Derűt.
A félelem a létező legértékesebb árucikk. (...) Kapcsolják be a tévét, mit látnak? Megpróbálnak nekünk mindenféle terméket eladni, ugye? Hát tévednek. A félelmünket adják el - mert félünk, hogy az adott termék nélkül kell élnünk. (...) Félünk az öregedéstől, a magánytól, a szegénységtől, a tévedésektől. A félelem a legalapvetőbb emberi érzés. Születésünktől fogva bennünk van. És jól eladható.
Ne félj az öregedéstől. A fejlődés végtelen. És az emberben lévő szellem örökké fiatal, és teremt, alkot és él, és örökké élni is akar.
Olyan erőszakosak vagyunk, nem? Úgy félünk az öregedéstől, hogy megteszünk ellene mindent. Nem vesszük észre, hogy az a legfontosabb, hogy legyen kivel megöregedni.
Az örökkévalóság csak egy illúzió, melyet az öregedéstől való félelem szült.
Amikor már benne vagy az idős korban, szemben azzal, amikor még kívülről tekintettél rá, az öregedéstől való félelem elmúlik. Észreveszed, hogy még mindig ugyanaz vagy - vagy éppen hogy még inkább az.