Ne higgy a tekintélynek
A tudományos tények mérvadóak. Nem szabad, hogy a hagyomány és a tekintélyelv mindezek fölé kerekedjen.
A tudomány a múlt tekintélyének lerombolása útján halad előre. Ha én hajlamos vagyok azt mondani, hogy az, amit ott leírtak, nem jó, nem jól csinálták meg, ugyanezt az értékítéletet a saját munkámmal szemben is alkalmaznom kell. Hogyan lehetek önkritikus? Ez a legnehezebb dolog. Sokkal egyszerűbb másnak a tételét bírálni.
A kételkedéshez való jogunk a tudomány korai időszakában a tekintély elleni harcból született. Mélyreható és ádáz harc volt ez: legyen szabad kérdeznünk - legyen szabad kételkednünk - hadd legyünk bizonytalanok. Szerintem fontos, hogy ne felejtsük el ezt a küzdelmet, mert akkor esetleg azt is elveszíthetjük, amit megnyertünk.
A tekintély lehet utalás az igazságra, de nem lehet az információ forrása.
A pszichológiában nincs helye a tekintélynek, vagy csak a bizonyítékoknak van tekintélyük, embereknek soha.
A tudomány arról szól, hogy ne a tekintély alapján fogadjunk el álláspontokat.
Fontos, hogy leszámoljunk a tekintélyelvűséggel: nem az számít, ki hány éves, mi a titulusa, hanem kizárólag a tudományos tények.
A tudomány (...) roppant demokratikus dolog: nem attól lesz valakinek igaza, hogy milyen tekintélyes és mi a beosztása.
Autentikusnak tekintetett emberek hamis igehirdetése az egyik legártalmasabb tevékenység.
Nem kell valakinek vagy valaminek csak azért igazat adni, mert a tekintélyelv ezt kívánja meg. Ha nem szólalunk meg, semmi sem fog megváltozni.
Legyen egy klinikus bármilyen nagy szaktekintély, el kell fogadnia azt a tényt, hogy még a rengeteg tapasztalat sem lehet a tudományos hitelesség érzékeny indikátora.
A tudományt nem úgy csinálják, hogy hírességeket idézgetünk, legyenek azok egyébként bármilyen kiválóak és ékesszólóak, aztán pedig szépen kielemezzük az érveiket.
A "tekintélyek" túl gyakran tévedtek a múltban. A jövőben sem lesz másképp. (...) A tudományban legfeljebb szakértők lehetnek, nem pedig tekintélyek.