Mit jelentesz nekem
Ma éjjel újra itt vagyok,
Mit érzek, láthatod.
Itt vagyok, és nem álmodom
A könnyeket arcodon.
Tudnod kell, mennyit érsz nekem:
Te vagy az életem.
Senki sem mondhatja meg, hogy éljek, hogy kit szeressek, legfőképp nem az univerzum. Nem fogom hagyni, hogy valaki más végzetéről alkotott véleménye miatt ne szeresselek, legyek veled, és építsek közös jövőt veled, mert te vagy az életem.
Millió féltve őrzött érzés szomorú szívem legmélyén hever,
mert sosem mondtam el.
(...)
Szorosan ölelj, hogy fájjon,
úgy, mint semmi más.
Csak te vagy az életem, halálom,
kiért néha könnyezem, belátom,
de ez az, ami tán a legszebb vallomás.
Síromig szeretlek én, azontúl mindörökké,
Kérlek higgy nekem, te vagy az életem,
Ha nem leszel az enyém, hidd el, meghalok én,
Érzem, tudod, érzem.
Amikor veled vagyok, minden, ami korábban nehéznek tűnt, már nem tűnik annak. Ez az egyik dolog, amit úgy szeretek benned. Nincs rám szükséged. Te egyedül is megbirkózol bármivel, mert rettenthetetlen vagy és önálló, szerető, kedves. Kétség sem fér hozzá, hogy te vagy az életem legjobb döntése.
Be akarom bizonyítani neked, hogy sokkal több van közöttünk. Része vagy a személyiségemnek. Te vagy a fény az alagút végén. Miattad érdemes élnem, és meg kell tennem mindent, hogy magam mellett tartsalak.
Te vagy a kezdet, és te vagy a vég,
Nélküled nem bírnám, érzem, feladtam volna rég,
Csak annyit kérek tőled, hogy mindig itt legyél,
Mindig velem legyél!
Nekem most te vagy a legfontosabb dolog az életemben. És mindig is az maradsz.
Nekem te vagy az életem. Te vagy az egyetlen dolog az életemben, aminek az elvesztése fájdalmat okozna.
Naptól virít, naptól hervad a rózsa...
Hogy szeretlek, mit tehetek én róla?
Nem tehetek, nem is teszek, nem bánom,
Te vagy nekem egyetlenegy világom.
Te vagy nekem a sorsom,
Te vagy nekem a minden,
Te ragyogsz, túl sírokon
A bűneimben!