Mentális betegség
Az általános vélekedés a mentális betegségről a teljes tudatlanság és a kártékony dezinformációk koktélja.
Mentálhigiénés szakembernek lenni és mentális betegségben szenvedni - nem zárja ki egymást.
Annak eldöntése, vajon egy személy furcsa meggyőződése "mentális betegségnek" tekinthető-e, messze van az egzakt tudománytól.
A legnyugtalanítóbb az a radikális változás, amelyet a technológia hozott az utóbbi húsz évben, és ami nemcsak a téveszmék tartalmát formálja át, hanem valószínűleg maga is okozati tényező. Ahogy a nagyvárosi környezet növeli a pszichózis kockázatát, úgy az is, ahogy mind össze vagyunk zárva az online térben.
Azt mondják, a függőség családi betegség. Ahogy a mentális betegség is. Hacsak nem találod meg a módját, hogy leállítsd vagy megküzdj vele, elkap, ha a családodban van.
Én főiskolára jártam, az isten szerelmére! Jó oktatást kaptam. Ez nem állítja meg a dolgot. Ez nem akadályozza meg, hogy elkapjon a betegség. Tanulhatsz róla, amennyit csak akarsz. Megtudhatod, mit jelent a bipoláris zavar, honnan ered. Megtudhatsz, amit csak akarsz. Ez nem jelenti azt, hogy meg is állíthatod.
Manapság ha azt hallod, hogy egy gyerek nem figyel az iskolában, azt mondják, valami betegsége van, és nem képes figyelni. Berakják egy speciális osztályba, ahol elég később érkeznie, és speciális tablettákat adnak neki, hogy jobban tudjon koncentrálni, és az egész egy nagy baromság. Mi lett azzal, hogy azt mondjuk neki, szedd össze magad, és figyelj oda? Mi lett a fegyelemmel? Ma már csak perek vannak.
A mentális betegségeket azért bélyegzik meg, mert nem veszik őket komolyan. De képzeljük el, ha valaki közölné velünk, hogy lupusza van, és mi csak legyintenénk: "á, az csak valami nyavalya, szedd össze magad!"
Az agyi betegségekben a viselkedés az, ami legutolsónak változik meg. (...) Az agyban már egy évtizeddel vagy többel az előtt is vannak elváltozások, mielőtt a viselkedés megváltozna. A rendelkezésünkre álló eszközökkel már sokkal korábban ki tudjuk mutatni az agyi elváltozásokat, semmint hogy a tünetek megjelennének. (...) Az orvostudomány sikertörténetei a korai felismerésen, a korai beavatkozáson múlnak. Ha megvárnánk a szívrohamot, 1,1 millió életet vesztenénk el az országban évente szívbetegségek miatt. Pontosan ezt csináljuk ma, amikor megállapítjuk a viselkedési rendellenességet azoknál, akiknek valamilyen agyi vagy agyi áramköri rendellenességük van. Addig várunk, amíg ez a viselkedési rendellenesség előjön. Ez nem korai felismerés. Ez nem korai beavatkozás.