Közgazdaságtan
Azt mondják, ha egy pillangó Tokióban verdes a szárnyával, az néhány nap elteltével szélvihart okozhat a New York-i Central parkban. A világgazdaságban éppen így minden mindennel összefügg, a különbség csupán annyi, hogy a távol-keleti piacokon nem kell napokig várni a New York-i vagy londoni reakcióra. Az újonnan kialakult globális gazdaságban az egymásra reagáló események szinte egyidejűek.
A kereskedelem nem zéróösszegű játék, amelyben az egyik fél csak annyit nyerhet, amennyit a másik veszít.
A "sokkterápia" gyakran az egyetlen lehetséges gyógymód, amely a halódó gazdaságot életre keltheti.
A közgazdászok az elmúlt három válságból hetet előre pontosan megjósoltak, azaz a közgazdaságtan korántsem haszontalan tudomány. A fele pedig egyenesen hasznos - a baj csak az, hogy a közgazdászok soha nem tudnak megegyezni abban, melyik fele.
A közgazdászoknak (...) van ismeretterjesztő teendőjük is, a közgazdász nem lehet szobatudós. Akad persze olyan is, de a többség a társadalom jobbításáért próbál dolgozni.
Egy közgazdász ne csak öncélú versenyző legyen, hanem egyúttal empatikus ember is, aki érzékeli a társadalmi problémákat.
A közgazdaságtan nem szokott moralizálni, ugyanazért, amiért az evolúciót sem hatja meg egy állatfaj kipusztulása: egyszerűen csak azt írja le, ami történik, nem pedig azt, aminek történnie kellene.