Kísérlet
A legnagyobb hiba, amit a kísérletező elkövethet, ha önkényesen kizárja a "váratlan" eredményeket, amelyek nem illeszkednek az előzetes elmélet keretei közé.
A megismételt kísérleteknek nincs túl nagy tekintélyük a pszichológiában. Jóllehet senki sem vonja kétségbe, hogy az ismétlések lényegi jelentőségűek - ha másért nem, hogy kiszűrjék a csalást és a véletleneket, illetve hogy meghatározzák az eredmények altalánosíthatóságát -, mégis a lehetetlennel határos megjelentetni őket. De nem is lehet velük babérokra törni: hallottunk már olyat, hogy valakinek egy kísérlet briliáns megismétlése fűződik a nevéhez?
A társadalomtudósok számára a kísérlet olyan, mint a mikroszkóp vagy a stroboszkóp, szabad szemmel is láthatóvá teszi és megvilágítja az összetett és sok irányból egyidejűleg ránk ható erőket. Segítenek lelassítani az emberi viselkedést, feltárva ezzel a teljes képet, leírhatóvá teszik a megfigyelés tárgyát, így alaposabb és mélyebb lehet a vizsgálódásunk.
Ha valaki szociálpszichológiai kísérlet résztvevője, és arra is kérik, hogy ismerkedjen meg egy másik résztvevővel, az bátran föltehet egy dollárt arra, hogy az újdonsült barát valójában a kísérletet végzők egyike.