Jó orvos
Mindennap újra és újra át kell gondolnunk, van-e értelme annak, amit teszünk. A jó orvos nemcsak azt tudja, hogy mikor kell elkezdeni a kezelést, hanem azt is, mikor és hogyan hagyja azt abba. (...) Néha az is jó választás lehet, ha nem teszünk semmit.
Az irányelvek és a protokollok nélkülözhetetlenek, mert fogódzót és iránymutatást adnak az orvosoknak a munkájuk során, világosan leírják, hogyan kell eljárni. Azonban vigyázni kell arra, hogy ezek a szabályok ne korlátozzanak minket annyira, hogy akadályozzák a megfelelő ellátást. (...) Mindig a beteget kell szem előtt tartani, akkor is, ha ez azt jelenti, hogy orvosként néha le kell térni a járt útról. A protokollok alapját az átlagok képezik, azért készülnek, hogy ne bukjunk meg, nem pedig azért, hogy elérjük a tökéletest. Azzal csak átlagos ellátást nyújtunk, nem pedig kimagaslót. Ez utóbbira csak akkor kerülhet sor, ha őszintén és elfogulatlanul figyelünk a betegre.
A jó orvos felállítja a helyes diagnózist, és előírja a megfelelő kezelést; a jobb orvos elkíséri a betegét a gyógyszertárba; a legjobb orvos pedig a gyógyszertárban megvárja, amíg a beteg beveszi az orvosságot.
Egy igazán jó orvosnak erőt kell adnia, meg kell tudnia győzni és bátorítani a beteget, hogy elhiggye, hogy meg tud gyógyulni.
Csak az a jó orvos, aki gyógyít. Egy jó orvos azt akarja, hogy gyógyítsuk a gyógyíthatatlant, és küzd a betegségek megelőzéséért.