Időskori szerelem
A kor nem véd meg a szerelemtől, de a szerelem bizonyos fokig képes megvédeni az öregedéstől.
Ó, ha eljön öregkorunk,
Szerelmünk mélyebb s babonásabb...
Ragyogj, ragyogj hát, alkonyunk,
Végső szerelmünk fénye, áradj!
Úgy gondolom, a szerelem és az intelligencia fordított arányban állnak egymással. A fiatalabb férfi belehalhat a szerelembe, az idősebb nem szokott.
Ha az embernek választania kell egy idősebb és egy fiatalabb szerető között, jobb, ha az idősebbet választja - de nem azért, mert az idősebb tapasztaltabb, hanem mert hálásabb lesz a döntésért.
A fiatalok szerelme olyan, mint a láng, nagyon szép, gyakran heves és forró, de mégis csupán fényes és villódzó. Az idősebb és fegyelmezett szív szerelme olyan, mint a szén; izzó és csillapíthatatlan.
Szerintem az a szerelem, amikor még idősen is azért fogjuk meg a másik kezét, mert érezni akarjuk a bőrének melegét, nem csak azért, mert már imbolyogva járunk és kapaszkodunk belé.
Ti nem is tudhatjátok, hogy mi a szerelem! Az ifjú szerelme tigris; de az öreg ember szerelme boa constrictor!
A szerelem idő előtt öreggé tesz, aztán - amikor véget ér az ifjúságunk - újra megfiatalít.
Mindnyájan akarunk egymástól valamit. Csak az öregektől nem akar már senki semmit. De ha az öregek akarnak egymástól valamit, azon mi nevetünk.
A fiatalság megőrzésének titka nem különböző hormonok szedésében rejlik, a fiatalság titka: a szerelem.