Időpazarlás
Az emberek száma, akik készen állnak, hogy fölöslegesen rabolják az idődet, közel végtelen.
Az iskolai sport biztosítja test és szellem egyensúlyát, és megakadályozza az értelmetlen időpazarlást.
Az idő kényes jószág, még illékonyabb, mint a jómód. Nincs az a bankszéf, mely meg tudná őrizni ezt az értékes dolgot, amit pedig olyan bőkezűen fecsérlünk jelentéktelen eseményekre.
Nem az a baj, hogy kevés idő áll a rendelkezésünkre, hanem főképp az, hogy sokat elfecsérelünk abból, ami adatik.
Az időfecsérlés (...) a legnagyobb pazarlás, mert az elvesztett idő soha sem kerül meg, és a mit elég időnek nevezünk, az mindig igen rövidnek bizonyul.
Az időpazarlásnak két fő formája van: a sajnálkozás és az aggódás. Amikor a múlt fölött sajnálkozunk, rengeteg időt pazarolunk arra, hogy visszafelé nézzünk valamire, amin már úgysem tudunk változtatni. Amikor pedig a jövő felől aggodalmaskodunk, olyan események töltenek el szorongással, amelyek esetleg soha nem is következnek be. Ennek az a következménye, hogy elpocsékoljuk a napi energia- és idő-adagunkat.