Fontossági sorrend
Az orvosok egyik legnehezebb leckéje az, hogy sorrendet kell felállítani. Arra tanítanak, hogy tegyünk meg mindent, hogy életet és végtagot mentsünk. (...) Nem egy könnyű lecke, és mindig marad egy kérdés - mi a tét? Mit nyerhetünk, és mit veszíthetünk? A nap végére próbálunk nem a ház ellen fogadni. A műtéteknek magas tétjük van. De nem számít, milyen magas a tét, előbb vagy utóbb csak az ösztöneidre hallgathatsz. És talán, de csak talán... oda fog vezetni, ahova eredetileg is el akartál érni.
A sikeres emberek tisztában vannak a fontossági sorrendekkel. Náluk a kockázatvállalás az első, a biztonság pedig a második helyen. Ők tudják, hogy kitartó, kreatív és intelligens kockázatvállalás idővel az elképzelhető legnagyobb biztonságot nyújtja.
Legbecsesebb nem megújuló erőforrásunk az idő, és ha méltányosan akarunk bánni vele, fontossági sorrendeket kell felállítanunk.
Társadalmunk nem túl sikeres a fontossági sorrendek meghatározásában. Úgy vélem, az emberek nem kapnak meg egy bizonyosfajta általános tudást. Mindenkinek széles körű technikai és tudományos háttérrel kellene rendelkeznie. Meg némi vezetői ismerettel és egy kis vállalati gazdaságtannal. Tanulnunk kellene arról, hogyan is lehet működtetni egy szervezetet, megszervezni valamit, és pénzt gyűjteni egy projektre. Szerintem a legtöbben nem részesülnek ilyen oktatásban, és ez nagy probléma. A mérnököket általában csak egy nagyon szűk területre képezik ki. Ha valaki képes átlátni ezeket a tudományokat, másképpen kezd gondolkodni, és sokkal képtelenebb dolgokról álmodozhat, illetve azt is elképzelheti, hogyan lehetne működőképessé tenni azokat. Szerintem mindez tényleg nagyon fontos lenne az egész világ szempontjából. Így lehet előrejutni.