Foci
A foci nem egyéni sport, jó csapatban jól érzi magát az ember, rossz csapatban rosszul. Ezzel együtt egyszer jó csapatban focizva is föl kell ismerni, hogy elég.
A fradizmus életforma. Illetve az kellene legyen. Nem is tudom, hány millióan vallják magukat fradistának, de meccsre sajnos nem járnak. Pedig az igazi fradista a helyezéstől függetlenül kijön, hiszen ez a csapata.
Ha a világ két legjobb csapata játszik meccset egymás ellen, abból unalmas, rossz meccs lesz. Óvatoskodni fognak. Akkor fogják belőni a meccs egyetlen gólját, amikor a tévéközvetítésben épp a gólhelyzet ismétlése megy. Csak az látja majd a gólt, aki ott van a stadionban.
Miért hagyja a futballszurkoló, hogy néhány elfuserált perc a meccs végén tönkretegye háromórányi örömét? Mert a futballmeccs egy történet. És egy történetnek fontos a vége.
Lecserélhetjük az állásunkat, állampolgárságunkat, még a vallásunkat is. De a csapatunkat soha nem változtathatjuk meg.
Egy barátom megkérdezte tőlem: szereted még a futballt? Imádom! Visszakérdezett: ezt a mait? Mit mondhattam volna neki? (...) Ennyit tudunk, de én ezt is szeretem, engem ez is kielégít. Nem élek Barcelonában, sem Londonban. Én magyar ember vagyok, és ez a futball az enyém.
Ha minden mérkőzésnek előítéletek nélkül megyünk neki, akkor bravúrokra lehetünk képesek. Minden összecsapás új lehetőség mindenkinek, hogy megmutassa valójában mire képes.
Ha azzal a tudattal megyünk ki a pályára, hogy a világbajnoki ezüstérmes ellen játszunk, akkor esélyünk sem lesz.
A fociban néha fel kell tartanod a kezedet, és be kell vallanod, hogy igen, ők jobbak nálunk.
A foci szabályai nagyon egyszerűek. Valójában ennyiről van szó: ha mozog, rúgd meg. Ha nem mozog, rúgd, hogy megmozduljon.
Facebook
Pinterest