Babavárás
Amikor a saját gyermekemet készültem világra hozni, akkor a nőgyógyász folyton azt mondta: nemsokára szülünk. Aztán: ma szülünk. Sőt, a végén már csak ő szült, és amikor az utolsó pillanatban a gyerek apjával beültünk hozzá, akkor már teljesen kihagyott a dologból.
Beszélek hozzád, kisbabám, most még csak így, hason keresztül, háthogyha hallod is talán, mint plusz kilót a kismamán a mérleg érez, és berezdül.
Nincs ahhoz fogható érzés, semmi sem olyan fantasztikus, mint amikor egy új kis élet növekszik a pocakodban.
Így van az, ha gyereket vár az ember. A dolgok fontossági sorrendje hirtelen felborul.
Az apákra nem jellemző, hogy savanyúságot kívánnak fagylalttal, vagy hogy minden reggel hányingerre ébrednek, mint a kismamák, de az érzelmi, fizikai és hormonális ingadozás ugyanúgy végigkíséri a terhesség szakaszait náluk is.
Az anyává válás folyamatára érdemes tág értelemben tekinteni: várandósok az anyák akkor is, amikor gyermeküket gondolataikban hordozzák és készülődnek arra, hogy befogadhassák testükbe.
Néha lelki tennivalók állják útját a baba érkezésének, s csak miután elrendeződnek a dolgok, nyílik meg az út a baba befogadásához.