Anyák napi köszöntő
A legáldottabb kéz a földön A te két kezed, jó Anyám! Mindenki áldja közeledben: Hát én hogy is ne áldanám?! Tudom megáldja Istenünk is, Az örök Jóság s Szeretet! - Némán, nagy, forró áhitattal, Csókolom meg a kezedet!
Ha csak egy virág volna, én azt is megkeresném. Ha csak egy csillag gyúlna, fényét idevezetném. Ha csak egy madár szólna, megtanulnék hangján. Ami csak szép s jó volna, édesanyámnak adnám.
Anyukámat meglepem, de kicsi a tenyerem Nem fér bele annyi virág amennyire szeretem. Kis kezemmel mit adhatok? csak az egész világot; vagy tán, ami ennél is több, e néhány szál virágot.
Édesanyám, harmat voltam: selyem rétre le is hulltam. Virágokat nevelgettem, hogy ezután néked szedjem. Harmat cseppje, eső szála, könnyű fényt vont a szirmára.
Ébresztem a napot, Hogy ma szebben keljen. Édesanyám felett Arany fénye lengjen! Ébresztem a kertet, Minden fának ágát, Bontsa ki érette, Legszebbik virágát!
Ahány levél lengedez szél ringatta ágon, ahány harmatcsepp ragyog fűszálon, virágon Édesanyám, fejedre annyi áldás szálljon.
Édesanyám, köszöntelek most e meghitt ünnepen, azt kívánom most és mindig, mindig maradj meg nekem.
Facebook
Pinterest