Női agy vs. férfiagy: így kommunikálunk mi és ők

Másképp működik a férfiak agya és másként a nőké – nincs ebben semmi meglepő, így van ez, amióta világ a világ. És ha még ezzel tisztában is vagyunk, sajnos az esetek többségében nemigen tudunk tenni ez ellen, és ilyenkor jönnek az egymás melletti elbeszélések, a félreértések, a sértődések és a befeszülések. Pedig milyen jó lenne, ha a férfiak is úgy kommunikálnának, mint mi, nők, vagy fordítva… Persze az is lehet, hogy akkor végtelenül sokat unatkoznánk…

Mindenesetre megnyugtató lehet az a tény, hogy ezzel a problémával nem vagyunk egyedül. És most nem feltétlenül arra gondolunk, hogy más nők is küzdenek a nemek közötti félreértésekkel és más kommunikációs problémákkal. Sokkal inkább arra, hogy a férfiakat is bosszantja, hogy a nők, vagy legalábbis az az egy, aki ott van mellette, nem érti meg. Pedig olyan világosan mondja és magyarázza, amire gondol, és az információ valahol átalakul, megváltozik, elveszik – és jön a vita, az „én megmondtam”, és az „ez így nem működik”.

Mi lehet a megoldás? 

Vajon mi lehet a megoldás arra, amire évszázadokon keresztül nemigen találtak megfejtést a tudósok? Egy ötletünk van: a folyamatos és őszinte kommunikáció. Ez azonban amilyen egyszerűnek tűnik, annyira nehéz. Mert sokszor még önmagunkkal sem vagyunk őszinték, akkor hogyan legyünk a partnerünkkel azok? Például amikor hazafelé elered az eső, elázunk, nem haladunk, pedig tudjuk, hogy otthon még mennyi munka vár ránk. És hazaérve a párunk bármilyen kedves is lehet, valahogy nem tudjuk értékelni. De ha nem mondjuk el neki, hogy mi a bajunk, hogy miért vagyunk idegesek, akkor honnan tudná a másik? Miért kellene kitalálnia, hogy mi mire gondolunk? De ugyanez igaz a másik oldalra is: aki nem beszél, azt nehéz megérteni. Éppen ezért lehet járható út a már említett őszinte kommunikáció, amikor a felek megnyílnak a másik előtt, amikor nincsenek tabuk, titkok és hazugságok, csak a tiszta őszinteség.

Eljutni ehhez a hamisítatlan őszinteséghez azonban nem olyan egyszerű. Mindkét félnek akarnia kell, mindkét félnek partnernek kell lennie benne, mert úgy nem működik, hogy csak az egyik. De készüljünk fel, hogy az őszinteségben nincs játszma, nincs mellébeszélés vagy kamuzás! Ha felhívtuk az exünket, és a párunk megkérdezi, hogy kivel beszéltünk, akkor be kell vallani és kész. Ahogy azt is el kell fogadni, ha a partnerünk vallja be, hogy nemrég összefutott a volt barátnőjével, ittak egy kávét és beszélgettek… Mert ez is az őszinteség része, akár tetszik, akár nem. De ha a kezdeti nehézségeken túljutunk, valószínűleg már nem lesz olyan nehéz és félelmetes mindig igazat mondani. És akkor talán elérjük, hogy megértsük a másikat, akármilyen nemű legyen is az illető.

Forrás: ridikul.hu