Amikor megismerkedünk valakivel és szimpatikusnak találjuk egymást, a randik rendszeressé válnak. De ki vallja be ilyenkor, hogy ő bizony szigorú fogyókúrán van? Valószínűleg nem sokan, sokkal inkább próbáljuk ezt a fogyókúrás témát elmismásolni vagy szebb köntösbe csomagolni, és ha az ételrendelésre kerül a sor, akkor bár némi lelkiismeret-furdalással, de kérünk desszertet. Legközelebb már bátrabbak vagyunk, a pizzarendelésnél plusz feltétet kérünk, az esti, összebújós tévénézést pedig el sem tudjuk képzelni egy nagy tál popcorn, sós mogyoró, esetleg csipsz nélkül, és mivel kell egy kis édes is, egy tábla csoki is elfogy, mire kiderül, hogy a főhős kibe szeret bele a film végén.
Nyilvánvaló, hogy a délutáni, esti randik miatt nem tudunk munka után edzőterembe menni – legalábbis nem annyiszor, mint annak idején, amikor nem kötötte le más a szabadidőnket. De vajon miért figyelünk oda kevésbé arra, hogy mit eszünk, mennyit mozgunk? Miért nem foglalkoztat bennünket már annyira a külsőnk, mint előtte? (Tisztelet a kivételnek, bizonyára vannak, akik párkapcsolatban is ugyanúgy tartják a diétát és hetente ötször edzenek… De hogy csinálják?)
Általános jelenség: elkényelmesedünk
A fizikai vonzerő hatalmas szerepet játszik abban, hogy valakit megfelelő partnernek ítélünk-e, vagy sem. Emellett pedig egyedülállóként valószínűleg nagyobb erőfeszítéseket teszünk/tettünk a megjelenésünkre vonatkozóan, mert azt gondoltuk, hogy ezzel is megkönnyíthetjük magunknak a párkeresést/párválasztást. De amikor már két hónapja, meg fél éve együtt vagyunk, egyre nő az esélye, hogy elkényelmesedünk – megnyugszunk, hogy találtunk valakit, akivel hosszú távon is működik a dolog. Évekkel később pedig…
Mi a megoldás? Maradjunk egész életünkre szinglik, hogy vékonyak és csinosak legyünk? Dehogy! Ahhoz azonban, hogy megelőzzük vagy orvosolni tudjuk a szerelem okozta pluszkilók problémáját, fontos ismernünk az okait.
Viszlát, motiváció
Erről már volt szó: a párunk megtalálásával, még ha nem is teljesen, de valamicskét mindenképp csökkenhet a motivációnk. Úgy tűnik, az életünk ezen részével már nem kell annyit foglalkoznunk, találtunk egy párt magunknak – új feladatok és problémák következnek, az edzőterem és a zsír- és cukormentes étrend már nem tűnik olyan fontosnak. Ráadásul a csupa zöldség ételeinkbe bekerül a sajt, a csirkemell- és a halfilé pedig szalonnás alapon sül. És különben is, ki akar mindig kétfélét főzni? Kinek van arra ideje? És lassan átváltunk a partnerünk étrendjére, mert hát ő mégis csak férfi, kell neki az energia!
Apropó, kétféle étrend: a kutatások alátámasztják, miszerint amikor két ember egy háztartásba kerül, akarva-akaratlanul is összehangolják – sok más dolog mellett – az étkezési szokásaikat is és jellemzően az egészségtelenebb javára. Igen, ezt mondja a tudomány is.
Nincs idő edzeni
A kapcsolatok elején még sűrűbben edzünk, folytatjuk a megszokott ritmusunkat és napirendünket, ami idővel megváltozik – és sokszor sajnos az edzések rovására. Az estéket nem a súlyzók, hanem a párunk és/vagy a barátai társaságában töltjük. Hétvégére közös programot szervezünk, és a reggeli edzés is olyan macerásnak tűnik hirtelen, hogy inkább alszunk tovább összebújva.
Stresszevés
Hiába is tagadnánk, minden kapcsolatban vannak problémák, hullámvölgyek. És kinek jut eszébe ilyenkor jól kifutni magát? Sokkal hamarabb nyitjuk ki a hűtőszekrényt, vagy fojtjuk krémesbe a bánatunkat a közeli cukrászdában a barátnőink társaságában, mintsem kiizzadnánk magunkból a feszültséget az edzőteremben.
Mit tehetünk mindezek elkerülésére?
Szervezzünk fitneszrandikat: menjünk együtt úszni, futni, bringázni, kondizni.
Legyünk határozottak: kérjük meg a párunkat, hogy ne erőltesse belénk a szalonnát és a habrolót. Tartsa tiszteletben, hogy mi más étrendet követünk.
Okosan rendeljünk: akár étteremben vagyunk, akár pizzát rendelünk, nem kell egész adagot kérni, vagy sült krumplit köretnek. Igenis figyeljünk oda, hogy mit kérünk, nem ciki a saláta és ha meghagyjuk másnapra a pizzánk felét.
És persze nem győzzük hangsúlyozni: nem állítjuk, hogy nincs olyan, aki a kapcsolatban is odafigyel az alakjára és a kilóira. Csak a tapasztalataink szerint ők vannak kevesebben.
Forrás: ridikul.hu