Utólag ezt tanácsolnám magamnak az esküvőszervezéssel kapcsolatban
Nemrég éltem át életem nagy napját, és nemcsak egy ígérettel és egy életre szóló élménnyel lettem gazdagabb, de megtapasztalhattam azt is, mivel jár megszervezni egy esküvőt. Az biztos, hogy nem könnyű műfaj, főleg, ha valaki egyedül, esküvőszervező segítsége nélkül, a saját szabadidejét nem sajnálva ugrik neki a dolognak.
Persze minderről már megfeledkezik abban a pillanatban, amikor kimondja a boldogító igent, és ahogy mondani szokták, az idő mindent megszépít: a fáradtságos munkát is. Míg frissen él az élmény a fejemben, összeszedtem néhány tanácsot, amit visszamenőleg adnék magamnak a szervezéssel kapcsolatban, hátha te is tudod őket hasznosítani:
Nem érdemes túl előre tervezni
Főleg igaz ez a vírushelyzet óta, hiszen nem tudhatjuk, mikor jelennek meg új szabályok vagy épp mikor törölnek el olyan rendeleteket, amik ellehetetlenítenék az esküvők megtartását. Én persze a tavaly februári eljegyzésem óta azon agyaltam, hogy vajon sikerül-e a következő nyáron férjhez mennem. Többször álmodtam azzal, hogy a vírus majd meghiúsítja mindazt, amit annyira vártunk, ráadásul azt láttam magam körül, hogy minden ismerősöm már egy évvel az esküvője előtt belekezd a szervezésbe: ha mást nem, a helyszínt mindenképp lefoglalja.
Így joggal kaptuk meg a kérdést minden hónapban, hogy hogy állunk a szervezéssel, de a választ minden alkalommal csak elhessegettük. Utólag rájöttem, hogy pont elég volt 2-3 hónap szervezés, tervezés, hogy minden olyan legyen, mint amilyennek elképzeltük. Plusz, ha el kellett volna halasztani a nagy napot, nem lett volna olyan érzésem, hogy egy év munkája veszett kárba. Persze szerencse is kellett ahhoz, hogy minden szolgáltató ráérjen egy ilyen, viszonylag közeli időpontban – a meghívott vendégekről nem is beszélve.
1.
Minden esküvőszervezésről szóló cikk azzal indul, hogy határozz meg egy költségkeretet, amit még hajlandó vagy a nagy napodra elkölteni. Be kell látnom, ez tényleg egy jó tipp, amit nem árt megfogadni. Volt egy keretünk, aminek végül a dupláját sikerült elkölteni, mert mindenre rámondtuk az áldásunkat. Az esküvőnél nagyon elszaladhatnak a költségek, így nem árt jobban odafigyelni erre a dologra és több kompromisszumot kötni.
2.
Ez az egész esemény arról szól, hogy két ember összeköti az életét, és mindennek olyannak kellene lennie a nagy napon, ahogy azt ők elképzelik. Nemcsak a barátnők, a hollywoodi filmek is azt sugallják, hogy kötelező elem a lánybúcsú, hogy minimum 100 főnél kezdődik egy igazi lagzi és hogy minden koszorúslánynak egyforma ruhában kell lennie.
Az igazság viszont az, hogy ezekből semmi sem kötelező, és nem feltétlenül kell az unalomig ismételt dolgokhoz ragaszkodni. Ha mondjuk szeretnél egységes ruhát a lányoknak, épp elég egy színt megadni, amihez mindenki talál magának ruhát. Ha szűkkörű esküvőről álmodsz, csak azért nem kell ereszd el a hajam partit tartani, mert a szülők vagy a barátok bulizni szeretnének. És nem kell „bride” feliratú köntösben készülődnöd csak azért, mert a csapból is ez folyik.
3.
A helyszínválasztásnál is óriási szerencsénk volt, ugyanis néhány ajánlatkérés után sikerült megtalálni az igazit. Tudom, mennyire csábító a híres, és jó marketinggel rendelkező helyekre lecsapni, de annyi eldugott, még fel nem fedezett helyszín létezik Magyarországon, hogy simán lehet olyat találni, ahol még csak kevesen – vagy épp senki – mondták ki a boldogító igent.
4.
Amikor úgy érzed, hogy mindenre eshetőségre felkészültél, akkor is becsúszhat egy-két baki az esküvőn. Ráadásul azt sem szabad elfelejteni, hogy olyan dolgok is megtörténhetnek, amikre nincs ráhatásod: például eleredhet az eső vagy késhet a szertartásvezető. Hidd el, ezeken felesleges izgulni, mert ott már egyáltalán nem fognak érdekelni ezek a tényezők.