„Másfél év után kérte meg a kezem Kristóf, az esküvő után egy évvel született meg Gergő. Minden jól ment, volt egy kis panellakásunk, amit kettesben felújítottunk, berendeztünk, boldog családként éltünk. Legalábbis azt hittem – emlékezett vissza Linda. – Még nem volt hároméves a kisfiunk, amikor új babával próbálkoztunk, de valamiért egyszerűen nem tudtam újra teherbe esni. Lehet, hogy ez, lehet, hogy nem, de elkezdett romlani a kapcsolatunk. Egyre több feszültség volt közöttünk, viták, veszekedések. Még nem volt hároméves a kisfiunk, amikor már a válásról beszélgettünk” – mesélte a lassan negyvenéves tanító.
Elárulta azt is, hogy a férje akkoriban már egyre később járt haza, a barátaival töltötte az időt. Aztán egyszer máshol éjszakázott. A fiatal édesanya akkor már biztos volt benne, hogy a férje életében másik nő is van, akivel csalja – ki tudja, mióta. Emiatt is sokat veszekedtek. Végül elváltak, Linda teljesen összeomlott. A családja és a barátai sokat segítettek neki ebben az időszakban is. „A legnehezebb az volt, hogy igyekeztem azt mutatni mindenki felé, hogy velem minden rendben van, nem viseltek meg a történtek, pedig nem így volt. Ott álltam a kevés fizetésemmel, egy gyerekkel, elvált anyaként, és fogalmam sem volt, hogy mihez kezdjek. Azt az egy dolgot tudtam biztosan, hogy Gergőnek meg kell adnom mindent, bármi áron” – magyarázta.
Új szerelem, új gyerek
Körülbelül egy évvel a válás után ismerte meg Pétert. A férfinak is volt egy akkor már óvodás korú kisfia. „Nem volt könnyű az az egy év. Hiába próbáltam tartani magam, sokszor kiborultam, rengeteg álmatlan éjszakám volt, pedig tudtam, hogy a környezetem ahogy csak tud, segít, támogat. Amikor megismertem Pétert, nehezen engedtem be az életembe. Nem voltam benne biztos, hogy megbízhatok benne, vagy bárkiben. Féltem az újabb csalódástól, az újabb kudarctól – avatott be bennünket Linda az életébe. – Egy év sem telt el, mikor Peti odaköltözött hozzám. Úgy éreztem, újra teljes lett a család. Azóta összeházasodtunk, a közös kisfiunk lassan kétéves lesz. Persze megvannak a saját hétköznapi problémáink, de sokkal kiegyensúlyozottabb az életem, mint korábban volt. Úgy érzem, talpraálltam, ismét vonzó nőnek érzem magam” – mesélte.
Nem feladni, megcsinálni
Sokan járnak Lindához hasonló cipőben. Sajnos bárki életében bekövetkezhet egy tragédia, betegség, baleset, válás, ami után azt érzi, hogy nincs tovább. Amikor tudják, hogy nehéz lesz, és talán még érzik is az erőt magukban, hogy meg tudják csinálni, egyszer csak kénytelenek belátni, hogy nagyon nehéz feladat áll előttük, de azt is tudják, hogy nem szabad feladni, hogy hinni kell és csinálni, és bízni abban, hogy majd minden rendbe jön. Linda eleinte gyengének érezte magát, a kezdeti energiája hamar elszállt. Mégsem adta fel, ahogyan sokan nem adják fel. Kitartanak, túlélnek és megcsinálják, majd akár egyedül, akár egy új társsal, de ismét rendbejön az életük
Forrás: ridikul.hu