Aranyosnak tartjuk, hogy olyan sokszor bejelentkezik? Mindig ír, hív, tájékoztat, hogy éppen hol van, kivel és mit csinál? No és persze tudni szeretné, hogy mi éppen hol, mit kivel? Nem, ez nem aranyos, sokkal inkább bosszantó, mert olyan érzést kelthet bennünk, mintha nem bízna bennünk… De ugyanennyire különös lehet, ha az életünk mindenféle területén jelen szeretne lenni, ami egyrészt persze jólesik, de a másik oldalról nézve megint csak a bizalom és a személyes tér, az úgynevezett énidő rovására mehet, ami nem biztos, hogy jót tesz nekünk és a kapcsolatunknak. Miért akarja mindenáron csekkolni a telefonunkat vagy az üzeneteinket?
Bizalom, féltékenység, jövőtervezés
Innen pedig már csak egy lépés a féltékenység egyre jobban elburjánzó rémképe, ami megint csak a túlszabályozás veszélyét rejti magában. Mert ha egy bizonyos idő elteltével még mindig nem bízik meg bennünk a párunk, akkor bizony komolyabb problémák is lehetnek a kapcsolatunkkal – ha a bizalmi kérdés nem lenne elég…
Képzeljük csak el, ha a párunk elkezd arra célozgatni, hogy szeretne velünk tartani, amikor mi a barátnőinkkel találkozunk, és egy lányos estén jól kibeszélgetnénk, kiszórakoznánk magunkat. De a túlszabályozás jele lehet az is, ha folyamatosan a partnerünk szeretné beosztani az időnket, vagy ha elkezdi tervezgetni a közös jövőt – pedig annak még korántsem jött el az ideje.
Forrás: ridikul.hu
Facebook
Pinterest