Tönkreteszi a házasságomat egy négyéves gyerek?! Nem tudom meddig bírom még

Ha az ember lánya betölti a negyvenet, a korban hozzá illő férfiak már vagy elváltak, vagy alkalmatlanok a párkapcsolatra. Az első randinkon kiderült, hogy van egy négyéves kislánya, akit közösen nevelnek az exével, tehát heti váltásban van nála a gyerek. Ezzel nem volt gondom, igazából szeretem a gyerekeket. Ahogy telt-múlt az idő, egyre jobban összemelegedtünk az új párommal. Néha nála aludtam, volt, hogy találkoztam a kislánnyal is, akinek azt mondta az apja, hogy csak barátok vagyunk, nem akarta összezavarni. Azt már a kapcsolatunk legelején észrevettem, hogy ha például telefonon beszélünk, a gyerek addig nem hagyja az apját, amíg az nem csak vele foglalkozik. Amikor alkalmanként a páromnál voltam, és a kislány is ott volt, szinte beszélgetni sem tudtunk, mert a gyereknek rögtön kellett valami fontos. Egy ideig azt gondoltam, hogy ez egy természetes folyamat, idővel le fog nyugodni, megbékél velem. De miután összeköltöztünk, nem lett jobb a helyzet. Sőt rosszabb. Pedig nem vagyok egy "mostoha", nem akarok anyja helyett anyja lenni, és amikor nálunk van a kislány, nagyon igyekszem, hogy valahogyan javítsam a kapcsolatunkat. De sajnos nem sikerült. Ezerrel megy a hiszti, ha az apjával egy pillanatra kettesben maradnánk. Ha velünk van, nem tud egyedül aludni, csakis az apjával. Egyszer megkérdezte, miért csinálja ezt?! A gyerek kimondta: nem akarja, hogy velük legyek! Az apja őrlődik ebben a helyzetben, de imádja a lányát, aki az ujja köré csavarja. A nagyobb baj az, hogy már nem tudom, és nem is akarom megszeretni ezt a gyereket. Úgy néz ki, hogy eléri a célját…

Forrás: blikkruzs.blikk.hu