A szerelem mindig is különleges helyet foglal el az életünkben. Ám a legelső még fontosabb, hiszen olyan érzelmekkel találtuk szemben magunkat, amelyenekkel azelőtt sohasem. Csodálkoztunk, értetlenkedtünk, elemeztünk, a végletekig izgatottak voltunk, úgy éreztük, szétrobbanunk a boldogságtól – vagy épp a fájdalomtól. Minden új volt, első, a végsőkig feszített, kicsit gyerekes, kicsit (mai szemmel) akár kínos is, de akkor és ott minden helyénvalónak tűnt. Soha nem leszünk már olyan ártatlanok, reményteliek, naivak, mint akkor voltunk. Talán ezért is emlékszünk rá 20 vagy akár 50 év távlatából is.
Az első szerelem még olyan erős
Még megrengett a föld alattunk, vagy úgy éreztük, pillangók költöztek a gyomrunkba. Sok olyan ember van, akinél fizikai tüneteket okozott a szerelem, és az azzal járó félelem, a lehetőségek miatti aggodalom, az addig ismeretlen romantika, a test működésének beindulása miatt érzett pánik, vagy épp a földöntúli öröm. Mivel az érzések intenzívek voltak, természetes, hogy egy életre bevésődte
Hát még az első csalódás…
Abban az egy hónapban – vagy legyen bármilyen hosszú időszak –, amíg „az igazit” gyászoltuk, megértettük az összes szomorú szerelmes számot. Az első szerelmet ugyanis az esetek többségében szorosan követi az első csalódás, vagy azért, mert érzéseink nem találtak viszonzásra, vagy azért, mert a kapcsolat tönkrement. Amilyen magasan szárnyaltunk, olyan mélyre zuhantunk, és úgy éreztük, soha többé nem lehetünk boldogok. Ekkora bánatot, legyen akármilyen megmosolyogtató is mai szemmel, nehéz elfelejteni.
Az első szerelem ártatlansága
Az első szerelem még mentes volt az érdekektől, a manipulációtól, méricskéléstől, csak úgy, magától jött, a maga természetességében. Ez, túl egy sor felnőtt kapcsolaton, kifejezetten üdítő, ha csak visszagondolva is. Nem agyaltunk családalapításon, lakhelyen, munkahelyi féltékenységen, pénzügyeken, felnőtt gondokon, szeretetnyelveken, nem komplikáltunk túl semmit.
Az első kapcsolat hozadékai
Az első szerelemmel egy sor más első élmény is együtt járt. Nem csupán a fizikai vonzalomra gondolunk, de közös kalandokra, egy másik ember megismerésére, új hobbikra, új stílusra, és még sorolhatnánk. Talán az első szerelmünkhöz kötődik az első nagyobb utazásunk, az első inspirációnk, bókunk, kalandunk…
Amikor az énből mi lett
Az első párkapcsolat során életünkben először éltük át, hogy nem csupán a családunkhoz tartozunk, no és persze önmagunkhoz, de egy másik emberhez is. Teljesen más volt így iskolába vagy szórakozni menni, újfajta magabiztosságot éreztünk, és nagyon is fontos volt, hogy új közösségünket minimum kézfogással büszkén mindenkinek megmutassuk.
A véletlenek játéka
Az első szerelem komplikált ügy, akkor is, ha utólag ránézve nagyon is egyszerű. A sokféle érzés, a sok ember, aki körülöttünk volt, a befolyásuk, a távolság, az iskola, a család nyomása mind alakították a kapcsolatot. A legtöbb első szerelem „csak úgy” véget ér valami banális ügy miatt, vagy a távolság szól közbe, amit akkor, fiatalon még nem tudtunk áthidalni. Egy sor tényező felett nem volt még akkora befolyásunk, mint felnőttként, emiatt pedig jó az első szerelemre úgy visszagondolni, hogy történhetett, végződhetett volna másképp is.
Fiatalságunk jelképe
Talán a legfőbb ok, amiért ragaszkodunk a régi emlékekhez az, hogy felidézve őket újra fiatalnak érezhetjük magunkat, tele ábrándokkal, vágyakkal, optimizmussal, lehetőségekkel, izgalommal, tudva, hogy még előttünk áll az egész élet, egy csomó felfedeznivaló univerzummal.
Forrás: ridikul.hu