Te vagy számomra a jó döntés - pedig nem te vagy a "Nagy Szerelem"

Már megszokta azt a pici gombócot, ami minden egyes találkozásukkor megjelent a mellkasa környékén. Régóta az ügyfele a nő, szóval, volt ideje helyretenni magában, hogy ez nem jelent semmit. Ha nagy sorsdrámát akarna csinálni az ügyből, ráfoghatná, hogy azért nincs értelme ezen rágnia magát, mert már házas és két gyereke is van. De nem illene hozzá a kifogás keresés. Ha nem lenne házas, valószínűleg akkor sem lenne ebből semmi. Vagy legalábbis semmi jó.

Talán így igazán sosem mondta ki, de már akkor is tudta, hogy nem ez a "nagy szerelem", amikor elvette a feleségét. Neki nem jár a nagy szerelem. Nem, ez így nem igaz. Mindenkinek jár, de ő nem ezt választotta.  

Ő szerette a munkáját, és nagyon jó volt is benne. Sőt, nemcsak szerette, hanem hitt benne. Hitt abban, hogy van értelme annak, amit csinál. Hogy ez jó dolog. Fél ember lenne, ha nem tudná azt csinálni, ami ennyi erőt, energiát és lendületet ad neki. És egy ilyen nő ezt nem tűrné. Nem tűrné a túlórákat, a sok utazást, a hétvégéken befejezett feladatokat - sem azt, hogy bármikor felpattan és elrohan, ha épp befut egy olyan e-mail. Egy ilyen nőt nem lehet elhanyagolni. Sőt, nem is bírná megtenni. Ha egy ilyen nő lenne mellette, egy örök gyötrődés lenne az élete, hogy miként szakadjon ketté.

Arra gondolt, hogy igazából szerencsés, hiszen a felesége nem is éli meg elhanyagolásnak azt, ahogy élnek. Mindig igyekszik is kárpótolni: amikor otthon van, minden idegsejtjével jelen van. Csak a gyerekekre figyel, meg arra, hogy hogyan kényeztesse a feleségét. És ő büszke is arra, hogy egy ilyen sikeres férfi áll mellette. Most, hogy a feleségére gondolt, el is mosolyodott. Nagyon szereti, azzal a lágy, lelket felmelegítő odaadó csodálattal. Hiszen csodás nő.

És ettől a gondolattól újra elkezdett oldódni az a kis gombóc. Gondolkozott, hogy van-e bűntudata. De igazából nem volt miért. Ez sem rosszabb, mint amikor a felesége kicsit beleszeret egy-egy film vagy sorozat főhősébe. Egy álomképbe szabad beleszeretni. Egy kis játékos mesevilág, ami picit megmozgat belül. Most mitől rosszabb ez a pici gombócnyi álmodozás, mint hetente egyszer elképzelni, hogy milyen jó lehet a török szultán ágyasának lenni vagy egy karib tengeri kalóz szeretőjeként élni?

Abban is pont ennyi realitás van, hogy ő és az ügyfele egymásra találnának, és utána boldogan élnének, míg meg nem halnak. Hiszen ami a félórás találkozókon élvezetes és parázs vita, az a hosszú évek alatt állandó feszültségforrássá szürkülne. Ami most lenyűgöző magabiztosság, az akaratos követelőzéssé alakulna át.

Ő folyton csalódást okozna, és ezért haragudna magára. És az is ijesztő, hogy egy pár perces megbeszélés után is hiányérzetet kelt benne, ha távozik az irodájából ez a nő. Akkor milyen gyötrő vágyódás maradna benne minden üzleti úton, ha tudná, hogy odahaza ő várja?  

Az ajtó másik oldalán a nő is a férfin gondolkozott. Egyre gyanúsabb volt neki, hogy nem csak képzelődik, amikor azt érzi, hogy jobban izzik a levegő a kelleténél. Imponált neki, hogy egy ilyen nagy kaliberű férfi figyelmét fel tudja kelteni. Fiatalabb korában nagyon bele tudott szeretni az ilyen típusú pasikba. De annyit szenvedett mellettük, hogy már nem mozgatott meg benne különösen semmit egy ilyen izzás. Nagyot sóhajtott, és hálát adott a sorsnak, hogy rossz időben és rossz helyen találkoztak, mert így sok évnyi boldogtalanságtól menekültek meg.

Forrás: she.hu