Te döntesz: a vágynak engedelmeskedsz vagy a józan észnek?

Különféle formában jelenik meg. Magas, alacsony, szőke, barna, izmos, vékony, kedves, halk szavú, hangos, vehemens. Úgy terem melletted, mint egy alakváltoztató démon, és nyújtja feléd a kezét. Benne ott a csábítás. Az érzés, ami jólesően árad szét a testedben, de ha túlzásba esel, fejbe vág, mint az a nagyon finom gyümölcsös bor. Eleinte itatja magát, de ha nem vigyázol, elveszel.

Másképp festenek, mást mondanak, másképp közelednek, de a neve mindegyiknek ugyanaz: kísértés. Használhatsz kísértésellenző szemüveget, vehetsz magadra páncélt a legmodernebb márkával fémjelezve, hogy ezzel megóvd magad. Mert ha túlságosan közel engeded egy biztató mosollyal, pár kedves mondattal, akkor bizony nem menekülhetsz.

Bekerítenek, kifürkészik az érzékeny pontjaid, elkapva a gyengébb pillanataid: puha érintésekkel, becéző szavakkal akarnak hatással lenni rád. Míg máskor a szenvedély lángjával, ami nem kérdez, csak jön és feléget. Nemcsak téged, de azt is, amiben addig éltél. Utakat, hidakat tesznek tönkre, amiken már soha nem találhatsz vissza.

A parázsló romok között kell létezned ezután, ahol a füst csípi a szemed, és a tüdődre telepedő rossz érzéstől a levegő is fojtogat. A megbánás súlyos terhe alatt élhet tovább a tested, mert a szíved, az bizony belehal a gyötrelembe.

Ördögök ők! Bűnre, gyönyörre és izgalomra csábító ördögök, akik miután letaszítottak a mélybe, otthagynak szenvedni, hogy visszamenjenek másért - mert te pont csak eddig voltál érdekes. Mondják, hogy szép vagy, más vagy... Nem olyan, mint a többiek, dehogy! Nem vagy tucat, te különleges vagy, kinek mellettük és a pokol trónja mellett a helye. Hiszen királynő leszel, mert az uralkodó nem létezhet nélküle..

Igen, királynő leszel a saját poklodban, ha ezt elhiszed. Mert nekik nem te kellesz. Nem az, ami te vagy. Nem kellenek az értékeid, csak a húsod és a tested. Hogy véresre harapják az ajkad, miközben a fájdalom és az édes kín halk sikolyai törnek ki belőled. Karmaikkal felszántják a tested, hogy örökre megjelöljenek. És ha tükörbe nézel, a sebhelyek látványa emlékeztessen arra az átkozott napra, amikor feladtál kapcsolatot, szerelmet, jövőt, hogy cinkostársa legyél a gonosznak.

Meggondolatlanul szippantod a bódító parfüm illatot, heves csókkal cikázol a nyakán, és kesernyés ízzel a szádban vágyod, hogy még többet kapj belőle. Nem gondolva a holnapra, mintha az idő csak egy bugyuta, kitalált mese lenne. Mert elhiszed, hogy a mennyország poklában és a bűnben - ahova önszántadból sétáltál - már semmi nem számít.

Csak az, hogy akkor jó. Nem számít más, csak az, hogy új, varázslatos és izgalmas, kiszakítva az egyhangúságból, az unalomból, a már megszokott ölelésből, ahova nem tudod, visszatalálsz-e, vagy egyáltalán akarsz-e...

Tehetsz ellenük? Drága amulettel, varázsitallal, furfangos bűbájjal? Tehetsz...

Ugye tudod, hogy a most vibráló testeden kívül, amit láthatatlan rezgések készülnek gúzsba kötni, van még egy szuperképességed...? Tudsz gondolkodni! Gondolkodó emberként pedig képesnek kell lenned arra, hogy felmérd: mi az, amit veszíthetsz? Mit áldozol be egy hirtelen jött zűrzavar miatt a lelkedben? Mit áldozol be pár eszeveszett éjszakáért?

Amik azonban nem tartanak sokáig, mert a hajnallal jön a vágyak halála, amiknek gyilkosa a valóság. Igaz, soha nem tudhatod, mikor jön nagyobb szerelem a mostaninál, de egyet tudj: nem ez a jellemző, hanem az, hogy sérülsz. Sérül a másik fél is, a mögöttetek lévő emberekről nem is beszélve. És egy élet, egy jövő esik darabjaira - amit már nem lehet ugyanúgy összerakni...

Mielőtt a tested és az érzelmeid átveszik feletted a teljes hatalmat, mielőtt ösztönvezérelt vadállattá válsz, tanulj meg emberként gondolkodni! Nemet mondani és határokat szabni - elsősorban magadnak. Mindig jön olyan, aki hatással lesz rád, ezt fogadd el, és emészd meg! De ugye nem akarsz félévente mással dugni és megcsalni a párod?

Forrás: she.hu