Ha két ember szereti egymást, akkor nincs szükségük alapos indokra ahhoz, hogy szeretkezzenek. Elég, ha csak meglátják egymást, ha megérzik a másik illatát, egymáshoz érnek, csókolóznak – és már izzik is a levegő kettejük között, az egész szobában, a városban, a végtelen univerzumban.
Mert van különbség szex és szex között, ez nem kérdés. Van, amikor mindkét felet csak a vágy hajtja, az ösztön, a cél, hogy minél gyorsabban kielégüljenek. Vagy ha nem is minél gyorsabban, de mindenképpen ez a fő cél, ez az, ami motiválja a partnereket. Ezt nevezzük általában szexnek.
És van a másik. A lassú. Amikor hagyunk időt az egymásra hangolódásra. Amikor minden érintésnek fontos szerepe van, amikor már azért az egy csókért is megérte ölelkezni, pedig még messze az együttlét vége, még sokáig élvezni szeretnénk a másikat. Egymást. Amikor nem az orgazmus a cél, hanem a közös élmény, a közös élvezet. Amikos nem a kielégülést hajszoljuk, hanem csak érezni, élvezni szeretnénk a másikat. Nos, valami ilyesmi lehet a szeretkezés.
És hogy miért van ma legalább egy jó indokunk arra, hogy átéljük mindezt? Mert ma van a szeretkezés világnapja, ünnepeljünk hát! Csak ne feledkezzünk meg közben a szeretkezés varázslatáról…
Forrás: ridikul.hu