Pedig tudjuk, hogy sértésre legtöbbször sértés a válasz, durvaságra durvaság. Aki veszekszik, az indulatosan korhol, szid, sérteget. A veszekedés tehát nem azonos a vélemény nyilvánítással, vagy a vitával. Véleménye, és igaza bárkinek lehet. S ezt el lehet normális hangnemben is mondani. Minek ehhez az indulat
Hát azért, mert már“ szépen megkértük,“ már „százszor elmondtuk“, már „egy órája várjuk, “ mert igazságtalannak érezzük, mert sértésnek vesszük, mert máshogyan nem megy, mert szép szóból nem ért. Ezért valami aprósággal betelik a pohár. Valami lényegtelen dolog miatt felcsattanunk. Erre ő visszatámad, mi rákontrázunk. Lelki sebeket kapunk és adunk, némelyik sokáig fáj. Esetleg soha nem gyógyul be.
Persze ha szereted és ő is szeret a veszekedés nem durvul el. Sőt legtöbb esetben feloldódik egy szenvedélyes kibékülésben. Veszekedni néha muszáj. Mindenkinek ki kell eresztenie a gőzt.
De néhány dolgot fogadj meg:
- Reggel, munkába induláskor soha ne veszekedj. Az egész napot, a munkád minőségét ronthatod el vele.
- Étkezés előtt se jó veszekedni. Az fehér asztal mellett nem szerencsés fekete dolgokról beszélni.
- S elalvás előtt se veszekedj! Nem csak az álmod lesz nehéz, de az elalvás se megy majd könnyen. Ha veszekedtek is, béküljetek ki.
Forrás: ridikul.hu
Facebook
Pinterest