Nem tudtam megőrizni a szüzességemet, és azonnal teherbe estem. Tudom, hogy egyedül maradok

Mélyen vallásos családból származom. Szüleim szigorú konzervatív értékrend szerint neveltek fel engem és testvéreimet. Az estéket mindig otthon töltöttük, vasárnaponként templomba jártunk, és a baráti társaságunk összes tagja a templomi kórusból és a szerdai olvasókörből került ki. Egyszer a szerdai találkozó után néhányan beültünk egy kávézóba. Kis idő múlva, az egyik barátnőm unokatestvére, Krisztián csatlakozott hozzánk.

Nagyon szimpatikus volt, szerencsére én is neki. Észre sem vettük, úgy elszállt az este, kettesben maradtunk: sokat beszélgettünk. Hamarosan találkozgatni kezdtünk. Krisztián nem olyan vallásos, és nálam sokkal szabadabb neveltetésben részesült. Bár eleinte sokszor volt lelkifurdalásom, de be kell, hogy valljam: ahogy telt az idő, egyre jobban élveztem a „kalandokat”, amelyeket Krisztián oldalán ismerhettem meg. Milyen romantikus volt meginni egy pohár bort, vagy összebújva táncolni! Szerencsére a barátnőm sokat segített abban, hogy minél több időt tudjunk titokban együtt tölteni.

Az egyetlen kérdés, amiben nehezen engedtem, az a testi együttlét. Rossz érzésem volt ezzel kapcsolatban. Egész életemben úgy gondoltam, hogy a házasságomig megőrzöm a szüzességem. De Krisztián mellett ez is olyan értelmetlenné vált. Megértő volt és türelmes, bár nem titkolta reményét, hogy előbb-utóbb meggondolom magam. Végül egy csodálatosan romantikus délutánon megtörtént az is. Azt hittem, soha nem fogom megbánni.

Forrás: blikkruzs.blikk.hu

Tévedtem. Kiderült, hogy terhes vagyok. Pedig megpróbáltunk védekezni, de úgy látszik, nem jól csináltuk. Végem van. A szüleimre nem is merek gondolni. És Krisztiánt is el fogom veszíteni. Nem vagyok képes arra, hogy elvetessem a gyereket. Így viszont soha nem fogja megbocsátani, hogy egy életre magamhoz láncoltam.