Nem tudom kitől van a gyerekem. Mi lesz, ha megszületik és nem hasonlít a férjemre?

Félek most már attól is, hogy a lelki állapotom a kicsinek is megárthat. Ráadásul sokat fogytam is, és most mindenki, az egész család értem aggódik. Én viszont attól, hogy mi lesz, ha majd megszületik a kicsi. Az esküvő előtti hónapban ugyanis hibáztam, méghozzá nagyot. Egy barátnőkkel átmulatott éjszaka során túl sokat ittam, és összetalálkoztam egy régi, nagy szerelmemmel. Első pillanatban tudtam, hogy elvesztem, ami nem csoda, hiszen ő volt a nagy ő. Aztán külföldre költözött, és szétváltak útjaink, abba meg majdnem belepusztultam. És akkor hirtelen ott állt a bárpultnál. Meghívott egy italra, aztán táncoltunk, majd kimentünk levegőzni. A többi pedig egyszerűen megtörtént magától. Hajnalban nála ébredtem. Hirtelen kijózanodtam, és mint egy őrült rohantam haza. Szerencsém volt, a párom (már akkor együtt éltünk) az igazak álmát aludta. Lezuhanyoztam, reggelit csináltam, mintha mi sem történt volna. Éltünk, ahogy korábban, de már semmi sem volt ugyanolyan. Nem volt ugyanaz az érzés, valami elveszett: a lelkem egy része az exem ágyában maradt. Nagyjából két hét múlva kezdtem rosszul érezni magam, émelyegtem. A párom nevetve mondta, lehet, hogy hárman állunk az oltár elé?! Először nem vettem komolyan, a stresszre fogtam a rossz közérzetet, de beleültette a bogarat a fülembe, és csináltam egy tesztet. Pozitív lett. Én meg azt hittem, hogy mindjárt elájulok. Valójában nem tudom, kitől van a gyerek. Bár hivatalosan, és a jog szerint a férjem a gyerek apja, de ha kicsit sem fog hasonlítani rá, és gyanút fog, akkor mit fogok tenni?!