Nem szép dolog, amit a férjem velem tett: még ezt is a fejemhez vágta
Negyed százada vagyunk együtt a férjemmel. Van két nagy gyerekünk, jó munkám van, csinosnak is mondanak – mégsem voltam otthon megbecsülve.
A párom ugyanis kimondta: már nem vagyok elég szexis. Én is tudom persze, hogy nem vagyok már húszéves, tényszerűen 45 vagyok. Szerencsére jó géneket örököltem, de tény, hogy a testem már nem olyan feszes, mint fiatal lánykoromban. Próbálok sportolni és rendesen táplálkozni, de a férjem szerint „meg vagyok rogyva”. Szerinte megöregedtem. Az sem tetszik neki, ahogyan öltözöm. Lehetne mélyebb a dekoltázsom és rövidebb a szoknyám, viszont ezt a munkám nem engedi meg. De szerintem nem is állna már nekem jól, ha úgy öltöznék, mint egy csitri. Egy szó, mint száz, otthon eléggé le voltam írva – miközben az egyik kollégám, aki öt évvel fiatalabb nálam, folyamatosan bókolt, kedveskedett a munkahelyemen. Nincs közöttünk alá- vagy fölérendeltségi viszony, tehát hasznot sem húzhat abból, hogy udvarolgat. Bevallom, jó azt hallani, hogy csinos vagyok, jó látni rajta, hogy vonzódik hozzám. Múltkor elhívott kávézni. Én a tiszta helyzeteket szeretem, így megmondtam neki, hogy köztünk semmi komoly nem lehet, családban élek. Megértette. Otthon azonban én borultam ki. Egy veszekedéskor minden kijött belőlem. Hogy nemcsak én, de ő is öregszik. Szó szót követett és kicsúszott a számon, hogy érdekes módon egy nálam évekkel fiatalabb férfi igencsak örülne nekem, és én mégis hozzá, a férjemhez ragaszkodom. Ekkor valami történt: csöndben maradt. Másnap egy nagy csokor várt az irodában, ő küldte. Vacsorázni is elhívott, mint nagyon régen. A fiam szerint rájött, hogy egyáltalán nem volt igaza. Az a tény, hogy másnak is kellenék, kihozta belőle a férfit.
Forrás: blikkruzs.blikk.hu