„A társkeresésben való kiégés nagyon hasonlít a munkahelyihez” – magyarázta Esther Boykin, párkapcsolati terapeuta, majd így folytatta: „Ami egyszer vidám és izgalmas program volt, az kimerültté és frusztrálttá tesz. A normális társkeresés során az emberek megtapasztalják a frusztráció vagy a kimerültség pillanatát, de amikor ezek a pillanatok meghosszabbodnak, illetve állandóvá válnak, megjelenik a kiégés veszélye.”
És ez jelenti azt, hogy ideje szünetet tartanunk. Ideális esetben rövidebb szünetet, mielőtt a kiégés bekövetkezne. Amikor úgy kezdünk gondolkozni a randizásról, mintha kötelező, mintha munkahelyi kötelességünk lenne, akkor elérkezhetett az idő, hogy szünetet tartsunk a találkozók tengerében.
Tanuljunk többet önmagunkról
A szóban forgó szünetet pedig hasznosan is eltölthetjük – többek között, hogy eltereljük a figyelmünket a párkeresésről. Próbáljunk meg minél több dolgot megtudni önmagunkról. Keressünk egy új hobbit, vagy járjunk el egy tanfolyamra, tanuljunk valami újat, járjunk el jógázni, relaxáljunk, töltődjünk fel testestől-lelkestől.
Töltsünk több időt a családunkkal és a barátainkkal, fedezzük fel újra a randimentes életet. Ne keressük az új ismerősöket, ne erőltessük a telefonszámcserét, csak hagyjuk, hogy a dolgok maguktól történjenek, s közben érezzük jól magunkat. Akár el is utazhatunk valahová, ahová már régóta el szeretnénk jutni – egyedül vagy a barátokkal. Szórakozzunk és élvezzük a szabadságunkat – néhány hét múlva remélhetőleg újult erővel és reményekkel vethetjük bele magunkat az újbóli első találkozókba.
Forrás: ridikul.hu
Facebook
Pinterest