Persze nem kell kétségbeesni, ha a párunk kiejtette már ezeket a szavakat, csak innentől kezdve figyeljünk oda jobban egymásra és a kapcsolatunkra.
„Nem tartozom neked magyarázattal.”
Az időnkkel természetesen nem kell elszámolnunk senkinek, de ha valaki úgy érzi, nem tartozik magyarázattal a párjának, aki esetleg aggódott érte, az nem gondolja komolyan a kapcsolatot. Bármiféle együttélésben jogunk van tudni, mi van a másikkal, hiszen felelősek vagyunk egymásért. Aki nem tart minket érdemesnek arra, hogy megossza velünk az életét, az valójában nem szeret bennünket.
„Ez nem az én problémám.”
Aki egy kapcsolatban nem mi-ként tekint kettejükre, hanem én-re és te-re osztja szét saját magát és partnerét, az valószínűleg nem gondolkozik közös jövőben. Persze ne várjuk a legelső pillanattól kezdve, hogy valaki máris egy életre tervezzen velünk (sőt, ami azt illeti, ha valaki mégis így tesz, az felettébb gyanús), de azért ha már hosszú éveket töltöttünk együtt, akkor elvárható, hogy kezeljen minket az emberünk partnerként. Ezen kívül, ha nem érdeklődik a problémáink iránt, akkor irántunk sem. Ha valaki szeret minket, akkor törődik velünk, aggódik értünk, számít, hogy mi van velünk.
„Ha nem tetszik, keress valaki mást!”
Ebben a mondatban benne van minden, ami rossz lehet egy kapcsolatban. Az ilyen és az ehhez hasonló kijelentésekkel a párunk csak manipulálni akar bennünket. Ha jobban belegondolunk, ez konkrétan zsarolás. Esze ágában sincs megváltozni a kedvünkért, vagy legalább az apró szokásain változtatni, valamiért azt gondolja, hogy partnerének kötelezően el kell viselni őt. Jobban tesszük, ha ezt a fajta viselkedést hárítjuk.
„Nem hiszek neked.”
Ezt a mondatot gyakran a bizonytalan emberek ismételgetik a párjuknak, akiknek semmi önbizalmuk sincs. Egy egészséges kapcsolatban feltétel nélkül elhisszük, amit a másik mond, hiszen mégis mi oka lenne hazudni? Aki nem hisz nekünk, az nem bízik bennünk, aki szeret bennünket, az feltétel nélkül hisz nekünk.
„Azt csinálsz, amit akarsz.”
Ez a mondat tipikusan a kapcsolat vége felé szokott elhangozni, amikor már tényleg nem számít, mit mond, tesz vagy akar a másik, esetleg ha bántani akar szavakkal. Egyik sem jó irány. Ha valakit ténylegesen nem érdekel, mit csinálunk, akkor miért van mellettünk? Kényelemből? Megszokásból? Érdekből? Lustaságból? Sajnálatból? Ezek mind olyan dolgok, amelyekből jobb, ha nem kérünk, hiszen még a magány is elviselhetőbb egy ehhez hasonló megalázó szituációnál.
„Már megint túlgondolod.”
Az, ha valaki érez és gondolkodik egy kapcsolatról, nem hiba, nem bűn. Ha valaki sokat agyal, az sem bűn. Ha mégis gyakran halljuk partnerünk szájából ezeket a szavakat, akkor minden bizonnyal bűntudatot szeretne kelteni bennünk és leplezni azt a tényt, hogy ő viszont nem törődik kettőnkkel, nem célja ápolni és fejleszteni a kapcsolatunkat.
„De tényleg szeretlek!”
Mit keres ott a tényleg szó? Mit akar bizonyítani ezzel? Aki szeret, az nem bizonyít, az csak szeret, és nem érzi szükségesnek, hogy meggyőzze a másikat róla. Nem lapul a háttérben véletlenül bűntudat? Nem úgy hangzik, mint magyarázat valami szörnyű tettre? Ha a fenti mondatok bármelyike is elhangzik, majd azt mondja, „de én tényleg szeretlek”, akkor egészen biztosak lehetünk benne, hogy éppen manipulál minket.
Amennyiben tényleg szeret minket, csak annyi mond, „szeretlek”. Nem mint bizonyíték, ellenérv hangzik el, hanem egyszerű ténymegállapításként.
Forrás: ridikul.hu