A módszer, amivel örökre együtt maradtok a szerelmeddel – Mindent az emocionális ajánlatról

2019-ben egy gyönyörű esküvőre voltam hivatalos, egy jó barátnőm ment férjhez a pasijához, akivel már öt éve együtt voltak. A ceremónia csodálatos volt (és nemcsak azért mondom, mert én is koszorúslány voltam), az azt követő buli olyan fergeteges, hogy azóta is emlegetjük, az ifjú pár pedig szerelmesebbnek tűnt, mint valaha. Egy évre rá azonban elváltak. Meggyőződéssel állítják, hogy nem a Covid miatt, hanem egyszerűen csak kihűlt a kapcsolatuk, eltávolodtak egymástól. Hogy lehet az, hogy két ilyen szuper embernek, akikről azt gondoltam, hogy tényleg összeillenek, nem tudott működni a kapcsolata? És ezzel nincsenek egyedül: a magyarországi házasságok 67%-a válással végződik.

Azt gondolnád, hogy ez egy olyan egzisztenciális kérdés, amire képtelenség egy konkrét választ, egyetlen bevált receptet találni. Pedig John és Julie Gottman szerint egyszerűbb a megoldás, mint gondolnánk: a kedvesség.

Mester vs. katasztrófa

A Gottman Intézet alapító-pszichológusa, John Gottman több, mint 40 éve kutatja, mitől tarthat tényleg örökkön-örökké egy kapcsolat. Robert Levinson kollégájával a Washington Egyetemen végeztek megfigyeléseket az azóta Szerelemlabornak keresztelt intézetben, ahol párokat kértek meg arra, meséljék el, hogyan találkoztak, illetve egy nemrégiben történt veszekedésüket. Sőt, néhányukat – az engedélyükkel persze – megfigyelt egy héten át a lakásukba felszerelt kamerákon keresztül, hogy lássa, hogyan viselkednek egymással a mindennapokban.

Hat évvel később újra felkeresték a vizsgálatban részt vevő párokat, ezután pedig két csoportra osztották őket: a mesterekre, akik azóta is boldog házasok voltak, és a katasztrófákra, akik időközben szakítottak vagy boldogtalanul, de együtt vannak. Amikor Gottman visszanézte mindkét tábor tagjainak videóit, a párok beszélgetéseit figyelte meg alaposabban.

„Rájöttem, hogy talán nem a párbeszédek intimitásának mélysége számít. Talán az sem, hogy a párok egyetértenek-e vagy sem. Talán a legfontosabb az, hogy figyelnek-e egymásra, mindegy, miről beszélnek vagy mit csinálnak pontosan”

– írta Gottman a Relationship Cure című könyvében. Tehát: a boldog párok figyelmesek és meghallgatják egymást. A szakember ebből a hipotézisből kiindulva alkotta meg az emocionális ajánlatok elméletét.

Elfogadod az ajánlatot?

De mi is az az emocionális ajánlat? Tegyük fel, hogy te odáig vagy A nagy pénzrablásért és meglátsz egy professzoros bögrét a boltban, mire azt mondod a szerelmednek: „Nézd, ez milyen menő!”. A felszínen te csak a bögréről beszélsz, alatta azonban sokkal többről van szó: egy válaszreakciót vársz a pasidtól – az érdeklődés vagy a támogatás jelét – annak reményében, hogy kötődjetek egymáshoz, akár néhány pillanatra is. A pasidnak ezután három reakciója lehet:

Az ilyen ajánlattétel alapjaiban határozza meg a kapcsolat kimenetelét. A partner felé fordulás tendenciája ugyanis leteszi a bizalom, az érzelmi kapocs, a szenvedély és a kielégítő szexuális élet báziskövét. Gottman kritikus különbséget fedezett fel a mesterek és a katasztrófák között.

Az elutasított ajánlatok folyamatosan gyűlnek az agyunkban és tudatalatt számontartjuk, hányszor fordultak el és hányszor felénk. És ha a másik állandóan visszautasítja vagy ignorálja az ajánlatainkat, az egyre frusztráltabbá tesz. Ettől kritikusabbá válhatunk, amitől a párunk úgy érzi, folyton védekeznie kell, ami pedig veszekedésbe torkollhat. Gottman kimutatta, hogy a szakítások nagy hányada valójában nem óriási veszekedés vagy hűtlenség eredménye, hanem az azt megelőző harag és a két fél között, az elfordulás következében kialakult távolságé.

Ellenben, amikor elfogadod a másik ajánlatát, ő azt hallja, hogy

• „Érdekel, amit mondasz.”
• „Meghallgatlak.”
• „Megértelek (legalábbis szeretnélek).”
• „A te oldaladon állok.”
• „Szeretnék segíteni neked (ha tudok, ha nem).”
• „Szeretnék veled lenni (ha tudok, ha nem).”
• „Elfogadlak (még akkor is, ha nem minden viselkedésedet).”

Tanulható tulajdonság

A másik felé fordulás tehát elsősorban a kedvességet és a figyelmességet jelenti. Erről gondolkozhatsz úgy, mint egy fixált tulajdonságra: vagy kedves vagy, vagy nem. Vagy elképzelheted úgy is, mint egy izmot. Mindenkiben megvan, csak valakinek erősebb, valakinek gyengébb, de gyakorlással fejleszthető. Nyilván ezek után nem árulunk el nagy titkot, ha azt mondjuk: a mesterek izomként gondolnak a kedvességre. Tudják, hogy gyakran kell használniuk ahhoz, hogy formában legyenek.

„A kedvesség nem azt jelenti, hogy nem fejezhetjük ki a dühünket, hanem azt határozza meg, hogyan tesszük mindezt” – magyarázta Julie Gottman egy interjúban. – „Dobálhatsz lándzsákat a partneredre, de el is magyarázhatod neki, miért vagy mérges és ez a kedvesebb út.” Tehát, ahogy Gottman elmagyarázza, a katasztrófák azt mondják egy vita során: „Megint késtél. Mi a bajod? Pont olyan vagy, mint az anyád”. A mesterek viszont valahogy így fogalmaznának: „Rosszul esik, hogy megint piszkállak a késésed miatt és tudom, hogy nem a te hibád, de nagyon zavaró, hogy megint nem voltál pontos”.

A mindennapokban tehát bármely szituációban gyakorolhatod a kedvességet: mutass empátiát, együttérzést, gondolkozz el a dolgokon és kérdezz nyitottan. Ezzel pedig rá is léptél a tényleg boldog happy end felé vezető útra.

Forrás: cosmopolitan.hu