Az egész valahogy úgy kezdődhet, hogy előbb csak gondolatban. Megfordul a fejünkben. Eszünkbe jut, csak egy pillanatra, vagy hosszabban elidőzünk rajta, elképzeljük, milyen lenne, ha… A szakemberek szerint ne kapkodjunk, ne ugorjunk fejest a kalandba! Még a végén megbánnánk. Gondoljuk végig a következőket, hogy tisztább fejjel tudjunk dönteni: miért is juthatott eszünkbe a megcsalás, és hogy tényleg szükségünk van-e rá.
Első lépésként álljunk meg, tegyünk egy lépést hátra, és vizsgáljuk meg a helyzetet. Nézzünk szét a kapcsolatunk háza táján: jól vagyunk-e, boldogok vagyunk-e együtt? Mindent megkapunk? Önmagunk lehetünk? Bízunk a másikban? Ő bízik bennünk? Ezekhez hasonló kérdéseket vegyünk végig, és válaszoljunk magunknak őszintén – ez mindenképp szükséges lehet ahhoz, hogy később ne bánjuk meg a tettünket, ne legyen lelkifurdalásunk a döntésünk miatt. Gondoljuk végig azt is, hogy vajon miért jutott eszünkbe a megcsalás. Mi hiányzik a számunkra, mit adhat a másik, amit a párunktól nem kapunk meg?
Mit tennénk a másik oldalon?
Akár írhatunk egy pró és kontra listát is, ha az megkönnyíti a helyzetünket. Vagy képzeljük bele magunkat a másik helyzetébe: mi lenne, ha rájönnénk, hogy megcsalnak/megcsaltak bennünket? És azon is érdemes elmélázni, hogy mi lesz, ha esetleg kiderül, hogy félreléptünk… Biztos, hogy ezt akarjuk?
Végül: sok esetben nem is feltétlenül a tett a fontos, hanem már az is, hogy egyáltalán felmerült a lehetőség. Érdemes a párunkkal is elbeszélgetni róla, hogy mi jutott eszünkbe, min gondolkozunk, hátha közösen könnyebben felfedjük az okokat, és akár még a kapcsolatunk is jobbá válhat.
Forrás: ridikul.hu
Facebook
Pinterest