Elfogadás
Egyesek szerint azért izgulunk rettentően az első találkozás előtt, mert benne van a pakliban, hogy talán azzal az emberrel fogjuk leélni az életünket, ezzel pedig óriási súlyt helyezünk nemcsak a saját, de a partnerünk vállára is. Elsősorban ne gondoljunk mindent túl, haladjunk pici lépésekben, nem kell semmit elsietni. Az első lépés a találkozó, ami vagy jól sikerül, vagy nem. Nem történik semmi tragédia, ha az a bizonyos ember nem lesz életünk szerelme. Másrészt fogadjuk el, hogy ezek a félelmeink normálisak, és valószínűleg szinte mindenki átmegy rajtuk.
Hagyjuk a vacsorát
A legtöbben első randevúra biztos, hogy étterembe mennek vacsorázni, hiszen a romantikus hangulat adott, miközben beszélgetni is lehet. Pedig ha jobban belegondolunk, akkor teljesen olyan érzés az ilyen vacsorákon részt venni, mintha állásinterjún ülnénk. Egymással szemben ülünk valakivel, és rengeteg kérdést zúdítunk felé az életével, terveivel kapcsolatban, ráadásul közben még jobban elkezdünk izgulni, hogy vajon biztosan jók-e a válaszaink. A beülős programokat tehát jobb elkerülni az első találkozáskor, így érdemes olyan programot választani, amiről később is tudunk beszélgetni, de közelebb is hoz minket.
Nem kell mindenkinek tudnia
Szakemberek azt mondják, hogy ha egy randi előtt túl sok ember tanácsát kérjük ki, az össze fog minket zavarni, és a találkára sokkal feszültebben fogunk megérkezni. Ehelyett válasszunk ki egy vagy maximum két embert, akik valóban közel állnak hozzánk és ismernek minket, így nem esünk abba a hibába, hogy egyszerre túl sok információt kapunk. Természetesen nem kell semmit kőbe vésni, amit mások tanácsolnak nekünk, hiszen egyáltalán nem biztos, hogy a dolog úgy fog elsülni, ahogy azt szeretteink megjósolták.
Forrás: ridikul.hu