Mégsem kellenek a rosszfiúk?
Oké, van abban valami, hogy szeretjük a rosszfiúkat, és könnyen szerelmesek leszünk beléjük, ám a legtöbb esetben nem hozzájuk megyünk végül feleségül. És vajon miért? Végső soron mind biztonságra vágyunk, ami alatt érzelmi biztonságot értünk. Nincs szükségünk hosszú távon olyan férfira, aki „tévutakon jár”, akiben nem tudunk megbízni, aki mellett soha nem tudjuk nyugodtan álomra hajtani a fejünket, a kapcsolatunk nagy része pedig veszekedéssel telik. Egy igazi férfi ki tudja fejezni, hogy szereti a párját, és nincs szüksége más nőkre a hiúsága kaparása miatt.
Bátorság
A bátorság alatt nem azt kell érteni, hogy az igazi férfi megküzd egy oroszlánnal, vagy motorral áthajt egy égő tűzkarikán. Sokkal inkább az az igazán bátor férfi, aki képes áldozatot hozni a szeretett nőért, időt, energiát áldozni rá, és le tud mondani bizonyos dolgokról a másik kedvéért. Ha képes túllépni a saját önzésén és komfortérzetén, akkor bizonyítja be igazán, hogy nem éretlen kisfiú, aki csak a skalpokat gyűjti, és más is lesz olyan fontos az életében – ha nem fontossabb –, mint saját maga.
Tisztelet
Mi, nők olyan férfira tudunk felnézni, akin valóban azt érezzük, hogy tisztel minket, ennek pedig megvannak a jelei. Legyen az egy apróság a hétköznapokban, vagy egy nagyobb dolog, ami alapján tudjuk és érezzük, hogy meg vagyunk becsülve. Manapság a lovagiasság kezd kihalni a fiatalok körében, ami nagyon szomorú. A férfiak nem érzik szükségét annak, hogy „régimódi” trükköket vessenek be, pedig ez nagy hiba. A nő előtt kinyitni az ajtót, hazáig kísérni, és az első randi után elfogadni, ha nem hívjuk fel magunkhoz rögtön az illetőt, mind olyan dolgok, amelyek bár apróságok, de egy igazi úriember, egy igazi férfi eszerint cselekszik.
Forrás: ridikul.hu
Facebook
Pinterest