Mintakövetés a párválasztásban: nézd meg az anyját?

A párválasztás nem egyszerű. Fiatalon engedékenyebbek vagyunk, idővel nehezebben engedünk. És nehezebben is alkalmazkodunk. De ha elgondolkozunk a korábbi és a jelenlegi kapcsolatunkon, akár még fel is fedezhetünk a többféle ember között valami hasonlóságot, valamit, ami valahogy mindegyikükben megvolt. A szakemberek szerint ugyanis többek között otthonról hozzuk azokat a mintákat, amik alapján párt választunk és ahogyan a kapcsolatainkban viselkedünk. És ugyanez igaz a férfiakra is.

Olyanok vagyunk, mint az anyósunk?

Azt szokták mondani, hogy a férfiak olyan feleséget keresnek – tudat alatt, persze –, amilyen az anyjuk. Ha az parancsoló és zsarnokoskodó volt, akkor a párkapcsolatban is olyasvalakit keres, aki irányít, aki megmondja, mit és hogyan. De ha engedékenyebb, szabadabb lelkű az édesanya, akkor a pár is nagyobb eséllyel lesz egy lazább, kompromisszumkészebb személy. „Ez nálam tökéletesen igaz. Az édesanyám ügyvéd, határozott, nem szereti a mellébeszélést. Bármelyik barátnőmet is mutattam be neki, azok voltak szimpatikusabbak a számára, akik hasonlóak voltak hozzá. És valahogy én is jobban éreztem magamat velük, mint olyasvalakivel, aki bizonytalan volt és nem tudott dönteni – emlékezett vissza a jogászként dolgozó Ádám. – A párom is hasonlít szerintem az édesanyámra, de azért nem mindenben. Ő hajlamosabb a kompromisszumra, és nem ragaszkodik annyira a hagyományokhoz, mint anya. De a többiek szerint egyébként teljesen egyformák” – gondolkozott el a fiatalember, majd hozzátette, hogy amikor az egyik barátja először hívta fel a hasonlóságra a figyelmét, határozottan tiltakozott ez ellen, de mára belátta, hogy tényleg vannak olyan tulajdonságok, amik megegyeznek az anyjában és a szerelmében.

Anyja fia, apja lánya

Merthogy a mintakövetés nem olyan különleges, ennek segítségével sajátítunk el sok mindent, ami alapján a hétköznapjainkat éljük, tanulunk, ügyeket intézünk, barátokat választunk. Vagy ahogyan mi viselkedünk a különféle szituációkban. S ahogyan inkább „anyásak” a fiúk, úgy mondhatjuk, hogy ugyanannyira „apásak” a lányok – nincs ez másképp a párválasztásban sem. „A barátnőm alapvetően nagyon talpraesett és határozott lány, ezt a viselkedést a munkája is megkívánja. Ennek ellenére mindig azokban a kapcsolatokban érezte jól magát, ahol irányították, ahol a barátja még talán azt is megmondta, hogy miről mit gondoljon. Felhívtam erre a figyelmét – hetekig nem is beszéltünk, aztán egyszer szóba hozta, és azt mondta, szerinte azért van így, mert az apjával is hasonló a kapcsolata” – avatott be barátnője személyiségébe Orsolya. Az ügyintézőként dolgozó fiatal nő még azt is elmesélte, hogy az öccse barátnőin is felfedezte az édesanyjuk egyes tulajdonságait. A saját magánéletével kapcsolatban csak annyit mondott, hogy jelenleg egy „se vele, se nélküle” kapcsolatban van, ami nagyon is jellemző az ő és az apja közötti viszonyra.

Forrás: ridikul.hu