De nézzük, mi is az a csók: a csók az ajkak összeérintése valamivel – írja a Wikipédia. Kissé kiábrándítónak tűnik így. Majd kiderül a bejegyzésből, hogy a csókokkal foglalkozó tudomány a filematológia. A csókolózás feltehetőleg tanult viselkedés, több emlős állatnál is előfordul. Az embereknél nem minden kultúrában van szokásban. Az eszkimó és maori kultúrákban például az orrokat dörzsölik össze helyette.
Érzelmeket fejezünk ki vele
A mai nyugati kultúrában a csók leggyakrabban a vonzalom kifejezése. Közeli ismerősök találkozáskor vagy búcsúzáskor gyakran arcon csókolják egymást. Ezt nevezzük puszinak, ugye. Európában és Latin-Amerikában leginkább ellenkező neműek vagy két nő közt fordul elő, de Kelet-Európában és a Közel-Keleten férfiak közt is. Magyarországon a férfiak közötti csók kizárólag rokonok, barátok között szokás, idegenekkel nem.
A romantikus vonzalom vagy szexuális vágy kifejezéseként két ember rendszerint szájon csókolja egymást, ez hevesebb és hosszabb, mint az arcra adott csók. A szenvedélyesebb csókoknál kinyithatják a szájukat, szívogathatják egymás ajkait, összeérinthetik a nyelvüket – ez pedig az úgynevezett francia csók.
Aszimmetria a csókolózásban
Szájra adott csók során, hogy az orrok ne ütközzenek össze, az emberek oldalra fordítják a fejüket. A Nature magazin egyik cikkében Onur Güntürkün pszichológus (Ruhr Egyetem, Németország) 2003-ban arról számolt be, hogy kétszer annyian fordítják jobbra a fejüket, mint balra. Güntürkün szerint ez újszülöttkori preferenciára vezethető vissza. Tegyünk egy próbát gyorsan!
A csókolózás fiziológiája
Csókolózás során különböző feromonok cserélődnek, amelyek fontos élet- és viselkedéstani hatásokkal bírnak. A csók során cserélődnek például a nem illékony arcbőr- és nyálkahártya-felületi lipidek, melyek a kémiailag legbonyolultabb feromonok közé tartoznak.
A csókolózás bonyolult fizikai folyamat, amely jelentős izomkoordinációt igényel. Egy csók összesen 34 arcizmot és 112 tartóizmot vesz igénybe. Az egyik legjobban igénybe vett izom a száj körüli izom, amely a száj gyűrődéséről gondoskodik. Francia csók esetén a nyelv is jelentős szerepet kap. Az ajkak számos érzékeny idegvégződéssel rendelkeznek, ezért roppant érzékenyek az érintésre vagy harapásra.
Pozitív élettani hatások
A csók elsősorban stresszcsökkentő hatással rendelkezik. Egy kontrollvizsgálat eredménye azt mutatta, hogy a csókolózás gyakoriságának növelése a házas- és együtt élő pároknál egyaránt érezhető stresszcsökkenést, az együttélési elégedettség növekedését és koleszterinszint-csökkenést okozott.
Forrás: ridikul.hu
Facebook
Pinterest