Minden megtörtént közöttünk, és esküszik, hogy engem szeret, de nem hajlandó otthagyni a kapcsolatát. Nem tudom mit, tegyek, lassan beleroppanok

"A barátom barátnőjét alig egy-két éve ismertem meg, a közös bulikon kezdtünk el beszélgetni. Lassan kezdtem érezni, hogy vele rendesen, emberien szót tudok érteni. A barátja az a viccelődős, menő srác típus, aki nem mutat ki érzelmeket. Ez mindig is zavart a lánnyal szemben, hiszen minden mozdulatánál látszott, hogy érzelmes. Szereti, ha valaki megöleli, megpuszilja. A barátja szinte sosem tesz ilyet vele. Már három éve élnek együtt, nemrég a kezét is megkérte, de úgy, hogy kijelentette, neki ez a dolog nem sokat jelent. Azt hiszem másfél éve érzek a lány iránt komoly érzelmeket. Ezt elmondtam neki, a legnagyobb meglepetésemre pedig azt mondta, ő is így érez. Elkezdtünk minden nap beszélgetni, megtörtént minden, ami megtörténhetett. Mostanra két embert szeret, és nem tud választani. Figyeltem, mi történik az életükben, és a lánynak szerintem nem abban a kapcsolatban van a helye, mintha csak alkalmazkodna mindenkihez. Szeretném elmondani a barátjának, hogy mi van közöttünk, és tudom, hogy ezzel minden veszhet, de úgy érzem, joga van tudnia a srácnak mindent. Illetve a lánynak is más utat kellene választania. Különböző a jövőképük, csak az elmúlt évek miatt vannak együtt. Ezt szeretik egymásban, nem pedig a való énjüket. Mindezt nem így, de többször is elmondták nekem, külön-külön. Tanácstalan vagyok, hogy mindent kiterítsek-e. Persze közben én is teljesen magam alatt vagyok már."

Forrás: blikkruzs.blikk.hu