Közös emlékek
Sokszor azért ragaszkodunk ahhoz az emberhez, akivel már egyértelműen nem működik a kapcsolatunk, mert sok az együtt töltött idők emléke, ezek pedig rengeteget jelentenek nekünk. Úgy gondoljuk, hogy minden, amit együtt átéltünk, sokat jelent, ami miatt tartozunk magunknak és a másiknak is azzal, hogy megpróbálunk továbbra is benne maradni a kapcsolatban. Ezzel azonban saját magunkat zsaroljuk és tartjuk sakkban érzelmileg, hiszen ezek az emlékek akkor is sokat fognak jelenteni számunkra, ha belátjuk, hogy a jelenlegi kapcsolatunk már nem tesz minket boldoggá
A bizonytalantól való félelem
Ha együtt élünk valakivel, és hosszú távú terveink voltak, akkor akarva-akaratlanul is félünk attól, amit még nem ismerünk. Azzal hitegetjük magunkat, hogy talán senki nem fog minket így ismerni, elfogadni és szeretni, és az egyedüllétnél jobb az is, ha továbbra is azzal maradunk, akit bár már nem szeretünk szerelemmel, de legalább biztonságban vagyunk mellette. Pedig ha így gondolkodunk, akkor megfosztjuk magunkat a tényleges boldogságtól, és egy olyan kapcsolattól, amelyben talán ugyanúgy fognak teljesülni az előbb felsoroltak, ráadásul még szerelmesek és valóban boldogok is leszünk. Ne becsüljük magunkat le, és higgyünk abban, hogy vár még ránk az a valaki, akivel valóban kiteljesedhetünk, és aki legalább annyira – ha nem jobban – fog szeretni minket, mint az az ember, akivel jelenleg boldogtalanok vagyunk.
Forrás: ridikul.hu