Miért bántasz? A szóbeli bántalmazás

Minden ember alapvető vágya, hogy szeretetkapcsolatban élje az életét. A szeretetkapcsolat önbizalmat ad, biztonságot jelent, az ilyen kapcsolat vágya és igénye annyira a lelkünk legmélyéről fakad, hogy gyakran nem is vagyunk képesek szavakba önteni, mit is hiányolunk a párunk magatartásában.

Az emberi kapcsolatok torzulásának egyik legfájdalmasabb formája a szóbeli bántalmazó magatartás. A szóbeli bántalmazás sokkal alattomosabb bántási forma, mint a fizikai bántalmazás.

A szóbeli bántalmazás – bár nőknél is előforduló magatartási forma -, mégis jellemzően a férfiak hatalmi harcának eszköze.

A szóbeli erőszak elképzelhetetlen mértékben pusztítja elszenvedőjének lelkét. Az áldozat életéből elszívja az életörömöt, és a vitalitást. Torzítja az áldozat által megélt valóságot, s végül az áldozat azt sem tudja, van-e még józan esze.

Mindannyian azt gondoljuk, hogy a társunk őszinte és egyenes a párkapcsolatunkban, és mindig azt mondja, amit gondol. Ha kifogásol valamit a viselkedésünkben, akkor annak oka van. Hogyan válunk áldozattá?

A szóbeli bántalmazás: Hogyan válunk áldozattá?Gyakori tapasztalat, hogy intelligens, tanult nők is együtt élnek szóbeli bántalmazó kedvesükkel, házastársukkal. Vajon miért? A szóbeli bántalmazás nem állandó kommunikációs formája alkalmazójának. A szóbeli bántalmazó társ időnként ajándékot vesz, megdicséri partnere külsejét, vagy kifejezi a munkája iránti elismerését. A szóbeli bántalmazó időről időre megajándékozza párját azzal, hogy valamilyen személyes problémáját megosztja vele.

Ilyen alkalmak után a nők azt érzik, hogy a társuk őszinte velük, hogy a párjuk számít rájuk, szereti őket, s mivel erre vágynak, elfelejtik a múltat, és reménykednek abban, hogy a jövőben az összhang és a kölcsönös szeretet és megbecsülés jellemzi majd a kapcsolatukat.

Hiszen az áldozat úgy érzi, megtapasztalta, hogy a férje, kedvese szereti, s ha ez így van, akkor nincs más dolga, mint úgy viselkedni, hogy ezek a meghitt pillanatok percekké, órákká, napokká, évekké váljanak.

Az áldozat a végtelenségig reménykedik, s ez a reménykedés hosszú időre benne tartja a párkapcsolatában, miközben a ritka pillanatok elmúltával a párjától induló összeütközések teljesen összezavarják. Görcsösen kapaszkodik azokba a pillanatokba, amikor úgy tűnik, hogy minden rendben van.

Mivel azonban az ilyen pillanatok ritkák, a szóbeli bántalmazó partnere önmagában kezd kételkedni. Így gondolkodik: a férjem, a kedvesem szeret engem, csak máskor is úgy kell viselkednem, hogy az neki megfeleljen. S ebben a pillanatban rácsukódik a csapda.

Hiszen az áldozat azt feltételezi, hogy a kapcsolatuk alapja a kölcsönös szeretet, tisztelet, megbecsülés, az elfogadás, a kölcsönös együttműködés. Mindenki arra vágyik, hogy a párjával kölcsönösen támogassák egymást, és empátiával viszonyuljanak egymáshoz.

Szabó Éva a Szög és kereszt című munkájában ezt írta: „Szerelem, ha egyik a másikat repülni hagyja, de ha lezuhan, fél szárnyát kölcsönadja.” S a lelkünk mélyén mindannyian ilyen kapcsolatra vágyunk.

Mit érez a bántalmazó?

Szóbeli bántalmazás: Mit érez a bántalmazó?Egy kölcsönösségen alapuló kapcsolatban mindkét fél önálló, egész emberként lép be. Mindkét fél tisztában van önmaga értékeivel, s arra szövetkeznek, hogy ezeket az értékeket megtartva és megbecsülve kölcsönösen tovább építsék egymást. Szeretetben, kölcsönösen elismerve és emelve a társ értékeit. Az ilyen kapcsolatban egyik félnek sem kell a hatalmát ráerőltetnie a másikra. Ez lenne az ideális.

Csakhogy az emberi kapcsolatokban minden előfordul. Vannak kreatív kapcsolatok, és vannak destruktív kapcsolatok. Hol a határ a jó szándékú, szerető, de rosszul kommunikáló társ és az egyértelműen szóbeli erőszakot alkalmazó partner között?

A rosszul kommunikáló társ tájékoztatni (kérni, a vágyairól, a szükségleteiről szeretne tájékoztatni) és megerősíteni akarja a másikat, míg a szóbeli bántalmazó gyengíteni, megsérteni, vagy lebecsülni szeretné a partnerét.

A szóbeli bántalmazó hatalmat akar. Ha nem érzi a kezében a hatalmat, akkor azt hiszi, hogy a partnere akar hatalomra kerülni vele szemben. Az ő világképében nincs kölcsönösségen, bizalmon alapuló kapcsolat, csak hierarchia van, mindent és mindenkit az ellenőrzése alatt akar tartani, és meg akar félemlíteni. A szóbeli bántalmazó gyakran dühös, és tagadja a viselkedése bántó voltát. Dühét azzal indokolja, hogy a párja tett vagy mondott valamit, amivel őt feldühítette.

A bántalmazó csak a mások feletti hatalom keretein belül képes értékelni önmagát. A bántalmazó elutasítja partnere melegségét és nyitottságát, hiszen épp ezektől a tulajdonságoktól retteg. Az ő világképében ezek a tulajdonságok sérülékenységet, gyengeséget jelentenek. A bántalmazó soha nem ismeri el, hogy az uralkodás vágya vezérli, hiszen akkor szembesülnie kellene az érzéseivel. Nem törődik azzal a fájdalommal sem, amit partnerének okoz. Manipulálja, leszólja a partnerét, miközben azt mondja: szeretlek.

A bántalmazó férfi gyakran mond ilyeneket: „Sosem jut eszedbe, hogy akkor szeretlek a legjobban, amikor a legkevésbé gondolod.”

Ám annak, aki uralkodni akar a másikon, a szerelem egészen mást jelent, mint annak, aki egyenlőségre, kölcsönösségre vágyik a párkapcsolatában.

Forrás: lelkititkaink.hu