Ha a (legjobb) barátunkkal jövünk össze, lényegesen könnyebb dolgunk van, hiszen már eleve tudjuk, hogy milyen, mi érdekli, bizonyos helyzetekben mit gondol, mit tenne, mit mondana. Kevesebb (nincs) az esélye, hogy csalódunk benne, hogy később kiderül, mégsem úgy vélekedik a világról, mint amikor egy új emberrel kezdünk randizni és megismerni az ő személyiségét.
Párként előbb-utóbb eljön a pillanat, amikor ágyba bújunk. Az első alkalom talán furcsa lesz, akár vicces is, de néhány együttlét után eltűnik ez a furcsa érzés, és természetessé válik, hogy rendszeresen együtt alszunk. Előnye még, hogy bármennyi időt is képesek vagyunk együtt tölteni, akár egész napokat, heteket, hónapokat, hiszen ismerjük egymást, nem zsákbamacska a kapcsolat, ha barátként szívesen találkoztunk és „lógtunk együtt”, akkor ez nem változik meg azután sem, ha szerelmespárként létezünk tovább.
És ha szakítunk?
Arra azonban készüljünk fel, hogy a kapcsolatunk más szintre emelkedése miatt előfordulhat, hogy kisebb súrlódások lehetnek közöttünk, mert mégiscsak egy másik szerepet választottunk. Bár ezt az oldalát is ismerhetjük, hiszen minden bizonnyal láttuk korábban, hogy hogyan viselkedik egy kapcsolatban, de mégis okozhat meglepetéseket a valóságban. És sajnos az is bekövetkezhet, hogy mégis szakítunk: ekkor végig kell gondolnunk, hogy tudjuk-e folytatni a barátságunkat, vagy annak is vége lesz… Ezt is érdemes figyelembe venni, mielőtt szerelmet csinálunk a barátságunkból.
Forrás: ridikul.hu