Mentálisan zavart vagy rossz ember? Vigyázzunk a címkékkel!

A választ a pszichológia csak Goldwater-szabályként emlegeti. Ennek eredete az 1964-es amerikai elnökválasztásokig nyúlik vissza, amin Barry Goldwater is elindult Lyndon Johnson ellen. Ekkoriban az azóta megszűnt Fact magazin kérdezett meg több ezer pszichiátert arról, hogy vajon Goldwater alkalmas-e egy ország vezetésére, és ebből 1200 pszichiáter állította, hogy az elnökjelölt személyiségzavarosnak tűnik, nárcisztikusnak – holott egyikük sem végzett el rajta klinikai vizsgálatokat, véleményüket csupán beszédeire, nyilvános viselkedésére alapozták. Goldwater veszített, és akár igazuk volt a nyilatkozó szakembereknek, akár nem, ez a viselkedés etikátlan volt részükről.

Az éppen aktuális új elnök beiktatása kapcsán az APA, az Amerikai Pszichiátriai Társaság ismételten figyelmeztette tagjait, hogy tartsák magukat a Goldwater-szabályhoz, azaz ne mondjanak szakemberként tulajdonképpen alaptalan véleményt a politikusokról, csak mert nem szimpatikusok számukra. Ugyanis ha összemossuk a mentális zavarokat azzal, ha valakit nem szeretünk, helytelenül viselkedik, vagy bűnt követ el, hozzájárulunk ahhoz, hogy a mentálisan zavartakat stigmatizáljuk. Ha egy gyilkosról azt állítjuk, hogy biztosan skizofrén volt, ha egy ellenszenves kollégáról azt állítjuk, személyiségzavaros, és lépten-nyomon minden rossz emberről hangoztatjuk, hogy „zárt osztályra kellene mennie”, azzal súlyosan lerontjuk a rengeteg normális, együttérző, jó ember esélyeit – akik mellesleg vaóban együtt élnek valamilyen mentális betegséggel. Rosszabb esélyekkel indulnak az álláskeresés és az emberi kapcsolatok terén is, hiszen amint elárulják magukról, hogy például (egyébként kezelt) depressziójuk van, rögtön azt hiszik az emberek, hogy bármelyik pillanatban öngyilkosok lehetnek. A statisztika szerint a mentálisan zavartak csupán 1%-a követ el bűncselekményt élete során – a mentálisan épek között ez a szám ennél jóval magasabb.

Ezért tartózkodjunk attól mi is, hogy a nekünk nem tetsző emberekről alaptalan dolgokat feltételezzünk. Ne bújtassuk ellenszenvünket pszichiátriai diagnózisok mögé, vállaljuk fel, hogy nem értünk vele egyet, de jusson eszünkbe: a címkézéssel másoknak is ártunk.

Forrás: ridikul.hu