A fájdalom amennyire mindennapos, annyira személyes élmény is. Bár mindannyian mondjuk, ha fáj, ha szúr, ha éget vagy nyom, egymás fájdalmát soha nem élhetjük át, ezek a fogalmak megmaradnak szubjektívnek és valahogy megfoghatatlannak. Az orvosoknak éppen ezért nincsen könnyű dolga, ha csupán azzal állítunk be hozzájuk, hogy valami „fáj”.
A fájdalom tulajdonképpen jelzés az idegrendszer számára, hogy valamilyen károsító inger ér minket. A fájdalomreceptorok továbbítják az ingereket a gerincvelő felé, de hogy az továbbengedi-e az agynak, már sok mindentől függ. Nemcsak az inger mértéke vagy a bennünk lévő fájdalomcsillapítók mennyisége, de attitűdjeink, szuggesztiók is befolyásolják.
Kinek fáj jobban?
Örök vita férfiak és nők között, hogy vajon a szülés vagy az ágyékon rúgás fáj-e jobban. A férfiak frappáns válasza erre egyszerűen az, hogy nyilván ez, hiszen a nők önszántukból több szülést is hajlandók bevállalni, de ki látott már olyan férfit, aki önként állt volna egy következő fájdalmas rúgás elé?
De vajon melyik nem bírja jobban a fájdalmat? Egyesek azt gondolják, hogy a nők, a szülésre, a konyhai balesetekre gondolva, mások szerint a férfiakba belenevelt „a katonák nem sírnak” attitűd az erősebb nem fájdalomtűrését nyújtotta meg. Az orvostudomány szerint az utóbbi csoportnak van igaza, egy kutatásban a nők sokkal hamarabb jelezték a kellemetlen, fájdalmas ingert, mint a férfiak, és kevesebb ideig is bírták azt.
Akkor hogy bírják ki a nők szülést? Ebben a speciális helyzetben a nőkben rengeteg belső fájdalomcsillapító, endogén ópiátok és endorfin termelődik, ami segít elnyomni a fájdalom egy részét. Azonban ebben a helyzetben is fontos szerepe van a fájdalomnak: ez késztet arra, hogy mihamarabb túl akarjunk lenni az egészen, emiatt tudjuk, mikor kell nyomni, így fontos szerepe van a szülés gyors és hatékony lefolyásában.
Ellenben külön érdekesség, hogy a menstruációt megelőző napokban a nők fájdalomküszöbe jelentősen lecsökken, így a fogtömést és epilálást hagyjuk meg más napokra!
De jó-e, ha fáj?
Valójában a fájdalomtűrés egyéni jellemző: valóban vannak olyanok, akik jobban bírják és olyanok, akik kevésbé – bár sokszor „műbalhénak” tartják az utóbbi csoport panaszkodását, ideje komolyan venni őket! Mivel a fájdalom szubjektív, ezért nem mondhatjuk meg a másik helyett, mennyire fáj neki.
Kérdés azonban, hogy a mai világban miért hagyjuk, hogy fájjon? Miért gondoljuk, hogy hősök vagyunk, ha tűrjük a fejfájást ahelyett, hogy orvoshoz mennénk, hogy inkább szenvedünk a derekunktól, mint utánajárjunk az okának? Többet tudunk a betegségekről, mint valaha, minőségi gyógyászati eszközök, szerek állnak rendelkezésünkre, mégis sokszor inkább a szenvedést választjuk a megoldás helyett. Ne fogjuk arra, hogy nincs időnk betegnek lenni: lehet, hogy egy-egy nyavalya kikúrálása napokra, hetekre kivonna minket a munkából, de ennél sokkal rosszabb, ha csendben szenvedünk és ennél sokkal hosszabb ideig csak félgőzzel tudunk élni.
Gyógyszer helyett
Tévedés ne essék, nem az esztelen gyógyszerszedés mellett kampányolunk. Bár olykor-olykor elkerülhetetlen a fájdalomcsillapító, antibiotikum és egyéb gyógyszerek beszedése, fontos, hogy ezeket csak esetenként alkalmazzuk, akkor, ha nincs más megoldás. Érdemes testünkkel jóban lenni, jól bánni vele, figyelni működését és mielőbb észrevenni az intő jeleket. Ha még az elején sikerül megfognunk egy-egy problémát, sokkal könnyebben meggyógyíthatjuk, mintha összeszorított foggal tűrnénk a fájdalmat. Gyógyszerek helyett érdemes megkeresni a háttérben meghúzódó okokat és ezeken változtatni. Sokszor az egészségesebb életmód, több vízfogyasztás, változatos étkezés, rendszeres mozgás és az elegendő pihenés sokkal többet segít, mint a bevett gyógyszer.
Forrás: ridikul.hu
Facebook
Pinterest