Ha minket csalnak meg, sajnos hajlamosak vagyunk magunkat hibáztatni. Talán valamit nem csináltunk jól, unalmassá váltunk, már nem vagyunk olyan szépek és kívánatosak, mint mikor megismertük életünk szerelmét… ezek azonban tévhitek. De vajon miért csal meg a párunk? Szinte mindig azt gondoljuk, túllépett rajtunk, talán már nem is szeret bennünket. Szakértői vélemények szerint azonban sokkal gyakoribb ok, hogy csupán szexuális ösztöneire hallgatott. Ettől még a hozzánk fűződő érzései nem feltétlenül változtak.
Ha mi csaljuk meg szerelmünket, a bűntudat talán elviselhetetlen. Ha eltitkoljuk, a lebukás veszélye folyamatosan fennáll. Hiszen a megcsaláshoz legalább két fél szükséges. És amit már ketten tudnak, ugyebár… Na de mi van akkor, ha az eseményeket kívülről szemléljük? Ha barátunk, ismerősünk kerül hasonló helyzetbe? Ilyenkor szinte mindig döntési helyzetbe kényszerülünk. Szóljunk bele, ne szóljunk? Ezzel segítünk vagy ártunk inkább?
Mikor a baráti pár egyik fele csalja a másikat, és tudomásunk van róla
Ez igen nagy dilemma, és sok morális kérdést vet fel. Ha mi vagyunk az „áldozatok”, tudjuk, hogy mit kell tennünk, érezzük a szívünk mélyén, hogy meg tudunk-e bocsátani, vagy annyira megbántottak bennünket, hogy nem lehet elkerülni a szakítást. De mi a teendő, ha a barátunkról van szó? Sokszor könnyebb másoknak tanácsokat adnunk, mint elfogadni akár egyet is mástól. Félrelépésnél pont fordítva működik a dolog. Nos, lássuk, mit tehetünk ilyenkor, és mik lehetnek a következmények.
Beszeljünk az „elkövetővel”
Ha önként mondta el nekünk, valószínűleg bántja a lelkiismeret. Ez számunkra talán a legelőnyösebb. Így kimondva vagy kimondatlanul, de ő kért tanácsot tőlünk, mi pedig szépen terelgethetjük a helyes döntés felé. Az fontos, hogy tisztában legyünk az ő érzéseivel, meghallgassuk, szerinte miért jutottak el idáig a párjával. Ha menthetetlen a dolog, jobb a párkapcsolatnak véget vetni. Ha látjuk, hogy nem múlt el a szerelem, még menthető a kapcsolat, akkor legjobb az őszinteség. Így képesek lesznek együtt megoldani, vagy legalábbis kezelni a problémát. Természetesen mindez csak akkor működik, ha a harmadik fél teljesen eltűnik ebből a bizonyos „szerelmi háromszögből”.
Ha elmondjuk a megcsalt félnek
Könnyen előfordulhat, hogy bűnbakok leszünk, és rajtunk csattan az ostor vége. Persze nehéz nem elmondani, ha tudjuk, hogy barátunkat csalja a párja… de nem tűnik jó megoldásnak beleavatkozni kettejük viszonyába. Ha azonban a lelkiismeretünk nem nyugszik, jobb, ha kitálalunk, vállalva minden lehetséges kockázatot. Persze ha egyszer már elkezdtük, abbahagyni nem szabad. Támogassuk a barátunkat lelkileg, hiszen nagyon nehéz helyzetben van!
Ha nem mondjuk el, és az átverés folytatódik
Ez is könnyen megeshet, főleg, ha nem tudunk hatni az „elkövető” félre. Ez viszont minket terhel lelkileg. Talán ez a legrosszabb döntés, hiszen javarészt akartunkon kívül csöppentünk ebbe a helyzetbe.
Talán képzeljük magunkat a megcsalt fél helyébe. Mi szeretnénk tudni? Kitől kellene hallanunk? Haragudnánk a barátunkra, ha ő tudná és nem szólna nekünk?
Forrás: ridikul.hu