Megcsalt a párod? Na és?!

Azaz nemcsak egyszeri botlás történt, hanem egy hónapok óta tartó párhuzamos kapcsolatot tartott fent egy másik lánnyal. Ennél súlyosabb, aljasabb módja a hűtlenségnek talán nincs is. Így meg is született a 'barátnő tanács' határozata: ennyi volt, itt a vége, innen nincs tovább. Én maradtam egyedül kisebbségben, aki szerint nem eszik olyan forrón a kását...

Mielőtt bármelyik olvasónak elborulna az agya, szeretném leszögezni, hogy ez a cikk nem arról fog szólni, hogy a megcsalással nincs is semmi gond, sőt, a monogámia természetellenes. Olyannyira nem értek egyet ezzel az állítással, hogy egy egész cikket szenteltem a témának. De már abban is leírtam, hogy a hűtlenség nem párkapcsolati cián, ami azonnal minden cselekvést és lehetőséget kizárva megöli a kapcsolat jövőjét.

De szeretném nyomatékosítani, hogy ezt senki ne vegye bátorításnak! Attól, hogy valami nem feltétlenül végzetes, még lehet nagyon rossz. Gondolom, te sem fertőznéd magad meg TBC-vel, csak azért, mert amúgy gyógyítható.

Van-e élet a megcsalás után?

A szexualitás egy kapcsolaton belül két ember szövetségének szimbóluma. Ha ezt a szimbólumot lábbal tiporjuk, akkor fuccs a bizalomnak. És azt újra felépíteni baromi nehéz. Olyan kínkeserves, utálatos meló, hogy több mint érthető, ha valaki azt mondja: "Köszi, én inkább most kiszállok." Mint a nagyi háza: nem éri meg a felújításra költeni, hanem okosabb eladni, és újat venni.

De még egy megroggyant kapcsolat esetén is lehet kiút, csak nehezítő tényező, hogy mielőtt belefoghatnál a megoldás keresésébe, még át kell ásnod magad pár extra felhalmozódott, bűzölgő sérelemrétegen.

Nulladik lépés: Neki is akarnia kell!

Természetesen mindehhez elengedhetetlen, hogy a hűtlen fél kész legyen megharcolni azért a fránya bizalomért. Nem csak rózsacsokrokkal és wellness hétvégékkel.

Első lépés: Mérlegelned kell!

Mi az, ami összeköt titeket? Az a sok áldozat, odaadás, támogatás, elfogadás, amit tőle kaptál, mind lenullázódik, mert bukott egy hatalmasat? És téged tényleg nem érdekel, hogy fel tud-e ebből állni? Nem is feltételezed róla, hogy képes személyiségfejlődésen keresztülmenni?

Annyira sem bízol abban, akit szeretsz, hogy legalább megvizsgáld, hogy képes-e újra olyan emberré válni, aki elég erős ahhoz, hogy többé ne hibázzon ekkorát? És azt is el kell döntened: mi a fontosabb? Az egód vagy a boldogságod?

Persze, érthető, ha úgy érzed, a kapcsolat menthetetlen, mert már ismered annyira a párod, hogy tudod: ő képtelen igazi erőfeszítéseket tenni, változni vagy ígéreteket betartani. De akkor talán ez a nagyobb baj, nem is feltétlenül az, hogy ez a jellemgyengesége egy megcsalás formájában is megnyilvánult.

Második lépés: Te miben hibázhattál?

Hacsak nem egy megbízhatatlan erkölcsi nulláról beszélünk, akkor valószínűleg összetett okai lehetnek annak, amiért a párod egy harmadik fél karjaiba futott. És jó eséllyel - mivel ezer szál fűzi össze az életeteket -, részben (!) a te cselekedeteid IS hozzájárultak ehhez. Ez nem azt jelenti, hogy a te hibád. Aki ilyet állít, az hazudik. De valószínűleg neked is változtatnod kell bizonyos szokásaidon, hogy egy élhető egyensúly alakuljon ki köztetek

Ám bármilyen hibát is követtél el, neki nem lett volna joga hűtlenséggel viszonozni. Ahogy azt sem szúrjuk hasba, aki a buszon rálép a lábunkra. De attól még nem szabad figyelmetlenül mások lábára taposni.

Tanmese a megcsalás anatómiájáról

Számomra egy házaspár története segített megérteni a hűtlenség anatómiáját. A nő épp otthon volt a közös gyermekükkel, amikor rájött, hogy a férfi hónapok óta viszonyt folytat a kolléganőjével. Borzalmas árulásnak érezte, hiszen a lehető legkiszolgáltatottabb élethelyzetben tette ezt vele.

A lebukás sokkjától a férj fejében mintha világosság gyúlt volna, azonnal szakított a másik nővel, és addig kérlelte az asszonyt, míg az beadta a derekát, és elmentek terápiára. Ott a férj iszonyú szégyenkezések közepette végül belátta, hogy gyenge ember volt. Az asszony otthon el volt foglalva a hasfájós gyerekkel, és ő a munkahelyi stressz nyomása alatt csak a kolleganőjétől kapott pár jó szót. De esze ágában sem lett volna elhagyni a feleségét, és nem is hibáztatta őt, mert a gyerek mellett nem tudott 100%-os támasz lenni. 

De úgy érezte, pszichésen össze fog omlani, ha nem szerez egy forrást, ahonnan pótolhatja a pozitív megerősítést. Már belátta, hogy nem ez volt a jó megoldás, félre kellett volna tenni az egót, és korábban segítséget kérni.  

Átbeszélték azt is, hogy miért esett nehezére elismerni, hogy bajban van. És milyen gátakat kell feloldani annak érdekében, hogy ez könnyebben menjen neki. Ám a feleség is elfogadta, hogy szerelme érzékenyebb, mint amilyennek képzelte. Ezért akkor is kipasszíroz magából 3 kedves mondatot, ha már nagyon fáradt, és inkább csak tévézne.

Azóta boldogan élnek - már háromgyermekes szülőkként. És pár évtized múlva ők lesznek az öreg néni és bácsi, akik kézen fogva azt állítják: annyi a titkok, hogy nem egyből eldobod, hanem megpróbálod megjavítani.

Őszintén remélem, hogy miután Réka kitombolja magából a fájdalmát és dühét, higgadtan fogja tudni mérlegelni, hogy érdemes-e esélyt adni annak, hogy újra megtalálják párjával az elveszett bizalmat.

Forrás: she.hu