Szerelem van, szex nincs – nem túl általános ez egy házasságban, de nem is példa nélkül álló. Hogy a házasság ezt a próbát kiállja-e, az több mindentől függ, merthogy maga a probléma is rendkívül összetett. Most egy konkrét esetet veszünk górcső alá, amikor a női félen dőlt el a férfi sorsa is…
A fiatal lány meggyőzte arról szerelmét, hogy a szexszel érdemes várni a házasságig. Aztán várva várt a nászéjszakán döbbentek rá mindketten, hogy a nő képtelen a felszabadult szexre, a behatolásra sem kerülhetett sor, csak hosszas zokogásra a zuhany alatt. A férj, hiába a gyöngédség, hiába a szerelem, tehetetlenül vigasztalta a nőt reggelig.
Aztán nekifutottak még néhányszor, de a sokadik próbálkozás után már a férj úgy érezte, erőszakot tesz a feleségén, ráadásul a számára semmi izgató nem volt abban, hogy fájdalmat okozott neki. Lassan abbamaradtak a próbálkozások.
Eddig a pontig még azt is mondhatnánk, hogy nem egyedülálló a történet. Csakhogy a folytatásban óriási hibát követett el a nő: a nyilvánvaló jelek ellenére – a tünetek ugyanis vaginizmusra utaltak –, magába zárkózott, nem ment el orvoshoz.
A házaspár úgy élt egymás mellett, mint két szerető barát. A férj szerelme kitartott, de az évek múltak, ő pedig nem volt képes rábírni a nőt arra, hogy menjenek el orvoshoz. A nő pedig inkább nézte, ahogy a férfi szenved, és amikor az ismerősök a gyermekáldás felől érdeklődtek, csak sejtelmesen hallgatott.
A házasság a viszontagságok ellenére hosszú volt, több mint 10 évig tartott. Ekkorra fogyott el a férj türelme azzal kapcsolatban, hogy miért nem fordulnak orvoshoz – és eddig viselte a nő szó nélkül, hogy az utóbbi években a férje más nőknél keresett szexuális kielégülést. Az utóbbival sajnos számolnia kellett volna, mielőtt magába zárkózik az egyébként jól kezelhető problémájával.
A vaginizmus ugyanis fájdalmas, de türelemmel kezelhető tünetegyüttes: a hátterében állhatnak lelki okok is, így nőgyógyász és pszichológus is segíthet. Nincs rajta mit szégyellni, a boldogság nem múlhat ezen!