Anyagi feszültség
A pénz az élet más területén is feszültséget, frusztráltságot válthat ki bennünk, az utazások előtt, illetve alatt is így van. Mennyt költünk? Mire szükséges? Mi felesleges? Repülő vagy autó? Ajándékok? Étterem? Szuvenír?
Tervezzünk előre KÖZÖSEN. Beszéljük meg, mennyit tudunk az útra fordítani, nézzünk meg minden utazási lehetőséget, hasonlítsuk össze a szállodaárakat. És természetesen a költőpénzről is essék szó, hogy mennyit költünk majd az utazás során mindenfélére. Ne felejtsük el közben, hogy pihenni, kikapcsolódni megyünk, vagyis egy kis többletkiadást mindenképp kalkuláljunk bele.
Apropó, tervezés
Persze minden mindennel összefügg, vagyis nemigen tudjuk elválasztani például az anyagi tervezést magától az út megtervezésétől. Ebben az esetben is a legjobb, ha leülünk és megbeszéljük, ki, mit szeretne. Külföld vagy belföld, szálloda vagy sátor, repülő vagy busz, ésatöbbi. Jobb, ha tudjuk, hogy a másik milyen minőségű utazást szeretne és próbáljuk meg egymáshoz közelíteni az igényeket, legyünk kompromisszumkészek!
A csomagolás művészete
A bőröndök és utazótáskák bepakolása is külön feszültségforrás. Mennyit, mekkorát és mit vigyünk? Itt is jobb előre tisztázni, hogy hány darab csomagot viszünk fejenként, és hogy mekkora bőröndökbe kell mindenképp beleférnünk. Innentől már mindekire rá van bízva, hogy a saját poggyászát mivel tömi tele, de a közös dolgok (például tusfürdő, gumimatrac, szendvicsek) elhelyezését is beszéljük meg, hogy legyen helyük ezeknek is.
Beköszönő rosszkedv
Az utazás, nyaralás során szinte kötelező, hogy mindenkinek jó kedve legyen – elvégre kikapcsolódunk, szórakozunk, nem? És persze mindig van valaki, aki idegesebb, feszültebb vagy éppen durcásabb az utazás során, amivel a másik egy ideig talán tud mit kezdeni, de egyszer mindenkinél elszakad a cérna.
Beszélgessünk, legyünk türelmesek, hagyjuk, hogy a másiknak is legyen ideje átállni, levetkőzni a munkahelyi, otthoni stresszt és átkapcsoljon „nyaralás-üzemmódba”. Mindenkinek másképp megy, van, aki gyorsan átáll, van, akinek egy napra van szüksége.
„Jaj, már megint itt van”
Az együtt töltött idő csodálatos, egy utazás különösen közel hozhatja a párokat, hiszen kettesben (családostul) nyaralunk egy-két-három hétig, ahol szinte egymásra vagyunk utalva és amolyan kötelezőnek érezzük, hogy sülve-főve együtt legyünk, mindent együtt csináljunk. Pedig nem kell, hogy így legyen. Ha igényli valamelyikünk, hagyjunk szabadidőt neki, magunknak. Lehetnek külön programok, például egyikünk strandolna, a másik meg inkább sétálna egyet a piacon? Tegyük meg külön, majd később „újraegyesülünk”.
Túl nagy elvárások
Merthogy az utazástól mindig azt várjuk, hogy majd nagyon jó lesz, tele élménnyel, kalanddal, szórakozással és hazaérve a végtelenségig meséljük az izgalmasabbnál izgalmasabb történeteket, szerelmesen, mert a közös élmények hatására, ha lehet, még közelebb kerültünk egymáshoz. Aztán jön a valóság: az ígéretek ellenére nincs olyan sok program, minden nap ugyanaz a menetrend, és így tovább. Érdemes ezért kisebb elvárásokkal nekivágni az útnak. Legyen péládul cél, hogy felfedezünk ketten egy új helyet, ahol ha nincs semmi, az sem baj, azt a pár napot ki lehet bírni a strandon heverészve vagy nagyokat sétálva is. Élvezzük az együttlétet, beszélgessünk, szeressük egymást és minden rendben lesz!
Forrás: ridikul.hu
Facebook
Pinterest