A túldramatizált leánykérés tulajdonképpen egy aljas merénylet a romantikára kevésbé fogékony férfinem ellen. Az esküvőt a menyasszony tervezi, ez tiszta sor, a vőlegény pedig kissé mártírkodva, kissé elégedetten hátradől, hogy neki csak egy szmokingot kell kölcsönöznie a Nagy Napra.
Titkos hadművelet folyamatban
De a leánykérés! Azt bizony a férfinek kell intéznie. Méghozzá titokban, hogy a hölgy ne sejtsen semmit. (Hogyne sejtene, ő már fél éve ezt tervezi, sugalmazza, várja!) Valahogy le kell lopnia a gyűrűméretet. (Jé, pont elöl maradt kedvesem másik gyűrűje?) Ki kell választania a megfelelő ékszert, a helyszínt, az időpontot, a kellékeket… Amik lehetőleg a leendő menyasszony ízlésének megfelelnek, romantikusak, de nem elcsépeltek. (Érdemes titokban átböngészni a hölgyemény Pinterest oldalát!) Az apró kis segítségek, a wannabe menyasszony gerillaakciói ellenére egy férfi számára ez enyhén szólva megterhelő feladat.
És akkor ott van még a nagy kérdés: igent fog mondani?!
Kicsit pucoljuk le a leánykérés formaságát, és nézzük meg, mi rejtőzik a selyempapírba csomagolt bazsarózsacsokor és a karácsonyi gyűrűs szelfis képek mögött! Miről szól az eljegyzés? Miért nem lehet egyik napról a másikra összeházasodni, átugorva ezt a köztes lépést?
Az eljegyzés lényege, hogy a pár ország-világ előtt felvállalja, hogy komolyak egymás iránti szándékaik, együtt tervezik életüket. A férfi elkéri a lány kezét apjától, így a szülők felé is kinyilvánítják egymás iránti elköteleződésüket. Bár régen ennek voltak udvariassági és gazdasági okai is, manapság inkább formaság – vagy annak tűnik. Pedig ez az időszak lelki szempontból nagyon fontos: egy jelzés, hogy a kiskapuk hamarosan bezárulnak.
Kitör a pánik!
Nem ritka, hogy a pár egyik vagy mindkét tagja elkezd kissé pánikolni a nyaka körül szoruló huroktól. Elkezd tudatosulni a „mellette kelek minden reggel életem végéig”, a „tőle lesz gyerekem életem végéig” és az „el kell viselnem a rigolyáit élete végéig” ijesztőnek tűnő gondolatmenete. Tévedés, hogy csak a férfiakban indul ez el, nőknél is előfordul, és egy teljesen természetes folyamat. Csak nekik még ott van az esküvő, amire már kislánykoruk első világraszóló lakodalmas meséje óta készülnek, míg a férfiakban csak a romantikus, hosszas tervezés után, örömteli „igennel” lezárult leánykérés emléke él. Ha ezt megtettem érte, akkor bármit!
Kell-e a giccs?
Ami az egyiknek giccses és túl sok, a másiknak az jelenti az ultimate romantikát, így ennek meghatározása meglehetősen egyénre szabott. Ne azért csináljunk nagy felhajtást, hogy sok lájkunk legyen a Facebookon. Azért csináljunk, mert erre vágyunk, ezek vagyunk mi. Ha nem szeretnénk, ne dőljünk be a naplementés lánykérős fotóknak: az eljegyzés rólunk szól, kettőnkről, és nem kell semmilyen külső elvárásnak megfelelnünk. A szeretteink akkor is nyakunkba fognak borulni gyűrűnk láttán, ha abban nem princess gyémánt van, és akkor is újra és újra el kell majd mesélnünk a Nagy Kérdés sztoriját, ha az otthon történt egy átlagos hétköznap este, gyertyák és francia bonbonok nélkül.
Forrás: ridikul.hu
Facebook
Pinterest