A koronavírus-járvány ellenére nekem majdnem minden héten volt a Facebookomon egy esküvős képsorozat. Persze, ne a közösségi médiát vegyük alapul, inkább a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) számai a beszédesek. 2020 első hat hónapjában a házasságkötések száma a Budapesten regisztrált 9,7 százalékos csökkenés kivételével valamennyi régióban emelkedett. A legjelentősebb mértékű növekedést a Dél-Alföldön és az Észak-Alföldön (29 és 23 százalék) mérték.
De ugyancsak emelkedett a gyerekszületések száma is, 5,5 százalékkal több gyerek látta meg itthon a napvilágot, mint a tavalyi év ezen időszakában. A kormány adatai szerint 20 százalékkal nőtt a gyermekvállalási kedv, a házasságkötések száma 43 éve nem volt ilyen magas, mint most, míg a válásoké 60 éves mélyponton van. Ennyi jó hír után jöjjön a rossz, mert sajnos nem mindenkinek olyan egyszerű a pártalálás.
A Népszava számolt be Rövid Irén szociológus kutatásáról, aki az első magyar településszintű szinglitérképet készített. A szociológus a lapnak elmondta, hogy élete egy hosszabb-rövidebb szakaszában mindenki megtapasztalja, milyen szinglinek lenni, ahogy talán azt is, mintha ez mást jelentene, mint néhány évtizeddel ezelőtt. Bár a szinglilét többnyire nem egy állandó élethelyzet, de a statisztikai adatokból jól látható, hogy a társadalom elég népes táborát alkotják az akarva-akaratlanul egyedül élők, éppen ezért fontosnak tartja, hogy a szinglilétet is jobban megismerjük, mivel az összkép korántsem olyan, mint amit a média sugall – idézte szavait az MTI.
Kutatásában kezdetben csak a 20-39 év közötti egyedül élőket sorolta ide, akiknek nincs gyerekük és soha nem éltek házasságban. Ezt később kiterjesztette a negyvenes éveikben élő egyedülállókra is. A 2001-es és 2011-es népszámlás, valamint a háztartások 10 százalékos mintáját felölelő 2016-os mikrocenzus nem tartalmaz adatokat arra vonatkozóan, hogy a szinglilét kényszer vagy választott életmód, így erre ő sem tud választ adni. De a szociológus úgy véli, hogy a többség inkább csak belesodródik ebbe a többnyire nem állandó élethelyzetbe.
Összességében megállapítható, hogy a magyar szinglik többsége férfi – nőként ezen persze, hogy meglepődünk, hiszen biztos jóval több nőt ismerünk, aki társ nélkül van. A 20-39 éves szinglik zöme ráadásul Budapesten él, de magas az arányuk Debrecenben, Szegeden és Pécsett is.
Hölgyeim, uraim, tessék nyitott szemmel járni!
Forrás: ridikul.hu